Grupu Kay Rala dansa tradisionál ho lafatik hodi anima turista sira ne’ebé mai visita Timor-Leste ho Ró Cruzeiro FACIFIC DAWN hosi Australia iha ambitu komemorasaun Aniversáriu tinan 20 Konsulta Populár (referendu) iha 30 Agostu 1999-30 Agostu 2019. Imajen/TATOLI.

DILI, 13 outubru 2021 (TATOLI)—Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Teófilo Caldas, hateten VIII Governu konstitusional iha kompromisu boot hodi tane no valoriza loron Nasionál Kultura Timor-Leste, hodi tau importansia kultura ba dezenvolvimentu sustentável país nian, haforsa valór sidadania, pás no koezaun sosiál.

Nia hatten, iha tinan ne’e, SEAK sei komemora Loron Nasionál Kultura ne’ebé baibain selebra iha 14 outubru ne’e ho tema “Prezerva Eransa Kultural no Haburas Pás hodi Kontribui ba Dezenolvimentu Nasional”, ne’ebé tuir planu sei realiza iha munisípiu Manufahi.

Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Teófilo Caldas. Imajen/Tatoli Egas Cristovao.

Selebrasaun ofisiál Loron Nasionál Kultura Timor-Leste 2021, ita sei realiza liuhosi Festival Nasional Arte no Kultura iha munisípiu Manufahi, iha fulan outubru ne’e nia laran. Governu iha kompromisu boot hodi tane no valoriza loron Nasionál Kultura Timor-Leste liuhosi festival kulturál,” Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK) ne’e informa ba jornalista sira liuhosi konferénsia imprensa ne’ebé hala’o iha edifísiu SEAK, Avenida Portugal, Dili, kuarta ne’e.

Iha eventu Artístiku Nasionál ne’e sei invole artista grupu kulturál hosi munisípiu 12 no Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), hodi fó apresiasaun ba kultura no hamosu ambiente interkambiu kulturál entre grupu kulturál no pratikante sira hotu.

Komemorasaun Loron Nasionál Kultura ne’e, bazea ba zolusaun Governu Nú. 30/2014, 29 outubru, ne’ebé kada tinan Timor-Leste selebra hanesan loron ne’ebé pretende atu dignifika diversidade kulturál Timor-Leste nian ba nafatin.

“Loron ne’ebé fó omenajen ba ema hotu-hotu ne’ebé dedika sira nia-an iha atividade artístika no kultural sira, espesiálmente ba ita-nia eroi Saudozu Francisco Borja da Costa nu’udar poeta no kompozitor ba Hino Nasional ‘Patria!, Patria!’ Tanba, loron moris Borja da Costa, iha loron  14 outubru ne’e mak Governu hili sai Loron Nasionál Kultura nian,” nia dehan.

Aleinde ne’e, nia hateten, iha 2021 ne’e SEAK tau importánsia nafatin ba apoiu konstrusaun Uma Lulik iha territória Nasionál hodi hakmaan sidadaun hirak ne’ebe atu konstrui ka reabilita sira-nia uma lisan.

“Uma lisan iha sentidu ne’ebé própriu ba timor-oan sira hahú hosi natalisiu to’o mate, nu’udar sentidu vital no fatin ne’ebé simboliza hun no rohan ba timor-oan ida nia moris,” nia hateten.

Iha parte seluk SEAK kontinua fó apoiu no insentiva grupu kulturál komunitária no industria kreativa sira, hodi hamriik nu’udar parseiru no hamutuk ho Governu halo protesaun, prezervasaun no promosaun ba Timor-Leste nia diversidade espresaun kulturál, patrimóniu kulturál immaterial no materiál sira.

“Komunidade no Grupu kulturál sira mak nu’udar na’in ba ita-nia patrimóniu kulturál no diversidade espresaun kulturál oioin ne’ebé eziste iha Timor-Leste. Tanba ne’e, Governu nafatin iha kompromisu hodi insentiva no estimula kresimentu grupu kulturál sira-nian iha prezente no futuru,” Governante ne’e afirma.

Governante ne’e louva no apresia individu sira-ne’ebé maske iha situasaun pandemia COVID-19 nia laran, maibe nafatin iha inisiativa no esforsu hodi prezerva no promove diversidade kulturál.

“Ba selebrasaun Loron Nasionál Kultura Timor-Leste 2021 ne’e, SEAK hakarak hafanu no enkoraja entidade hotu-hotu ne’ebé presta serbisu ba protesaun, prezervasaun no promosaun kulturál. Ba profisionál kultura sira, artista, komunidade no povu tomak en jerál atu ita selebra hamutuk loron identidade kulturál Timor-Leste nian, liuhosi programa no atividade kulturál tuir kapasidade ida-idak nian, hodi tane ita-nia valór no identidade kulturál nu’udar timor-oan,” nia enkoraja.

Diretór Jerál Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith, informa tuir loloos kada tinan halo selebrasaun ba Loron Nasionál Kultura ne’e monu iha loron 14, maibé kestaun ttanba orsamentu seidauk iha entaun seidauk bele selebra, maibé SEAK sei selebra iha fulan-outubru ne’e nia laran.

“Ohin, ita halo konferénsia imprensa hein orsamentu iha fulan ida-ne’e nia laran, ita sei realiza Festival Nasionál Kultura iha munisípiu Manufahi,” nia esplika.

Iha festival nasionál ne’e, SEAK sei konvida grupu kulurál hosi munisípiu 12 inklui RAEOA no kada munisípiu SEAK sei konvida ema na’in-14 mai ho sira-nia karákter kulturál rasik.

“Iha festival nasionál kulturál ne’e, ita sei halo kolókiu tradisionál. Iha kolókiu ne’e, ita sei konvida lia-na’in sira reprezenta kada munisípiu atu mai esplora sira-nia hanoin no espresa sira-nia hanoin kulturál ne’ebé entre-ligadu ho istória lenda munisípiu ninian. Sira atu esklarese iha prosesu kolókiu ne’e, nune’e ita bele hakle’an jerasaun foun sira-nia koñesimentu hodi bele komprende kona-ba kultura munisípiu idak-idak nian,” nia dehan.

Aleinde ne’e, nia haklaken. iha komemorasaun ne’e sei iha mós atividade noite kultura ne’ebé SEAK sei aprezenta dansa tradisionál no múzika tradisionál, ne’ebé komisaun ezekutadór iha Manufahi mak realiza no Governu liuhosi SEAK fó apoiu orsamentu.

Orsamentu ba atividade ne’e hamutuk $50,000, ne’ebé bele fasilita halo pagamentu ba prosesu transporte hosi munisípiu ba Manuufahi no akomodasaun ba grupu kulturál hosi munisípiu sira-ne’e.

Nia dehan, Governu hili selebra Loron Nasionál Kultuta iha munisípiu Manufahi tanba uluk liu SEAK halo festivál iha Ramelau no iha tinan kotuk hala’o iha Lautém, entaun agora tenke selebra iha Manufahi no tinan oin sei selebra fali iha munisípiu seluk.

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here