Diretór Jerál-Sekertária Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith. Imajen Tatoli/Francisco Sony.

DILI03 setembru 2021 (TATOLI)—Diretór Jerál Sekertária Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith informa, tuir planu iha fulan-setembru tinan ne’e SEAK sei realiza kampaña nasionál “Kultura Forte, Nasaun Metin” iha Munisípiu Liquiça.

“Ita iha atividade bo’ot rua mak sei implementa iha setembru ne’e. Dahuluk, ita ko’alia kona-bá kampaña nasionál ‘Kultura Forte Nasaun Metin’ ne’ebé sei hala’o iha Liquiça,” Manuel Ximenes Smith hateten ba Agência Tatoli, iha nia knaar-fatin, Avenida Portugal, Dili, sesta ne’e.

Iha kampaña nasionál ne’e, SEAK sei realiza kolókiu ne’ebé sei konvida matenek tradisionál hanesan lia-na’in sira atu bele haktuir sira-nia matenek ne’ebé mak durante ne’e sira uza hodi halulik sasán, konta istória lenda kona-ba istória kada postu administrativu sira, nune’e jerasaun foun sira bele hatene kona-bá lenda ne’ebé mak iha relasaun ho postu nia naran.

“Normalmente ema kuandu tau naran ba kada munisípiu ne’e iha istória. Tanba ne’e mak ita husu sira atu kobre sai informasaun sira-ne’e ba jerasaun foun sira, atu bele kompreende hodi haforte liután ita-nia kultura iha rai ida-ne’e,” nia dehan.

Orsamentu ba kampaña nasionál “Kultuta Forte, Nasaun Metin” no kolókiu ne’e, alokadu iha Dirasaun Nasionál Promosaun das Arte ho totál orsamentu hamutuk $10.200.

“Kolókiu ne’e, ita atu konvida lian-na’in hosi postu administrativu ne’ebé mak lokaliza iha munisípiu Liquiça sai oradór, atu esplora no konta istória kona-bá istória lokál ne’ebé mak iha kada postu administrativu Liquiça ba jerasaun foun sira atu hatene,” nia dehan.

Tanba, nia dehan, kampaña nasionál “Kultura Forte Nasaun Metin” ne’e ko’alia kona-bá prezervasaun patrimóniu kulturál materiál no immateriál, entaun atividade ida-ne’e importante tebes hodi konsidera lia-na’in sira sai nu’udar matadalan ka sai peritu ba matenek tradisionál ne’ebé sai “ikon” ba kada postu administrativu atu fahe esperiénsia ba juventude no estudante sira.

Nune’e, nia dehan, estudante sira bele halo mós prosesu interkambiu kulturál entre postu administrativu ne’ebé iha Liquiça, atu bele halo loos istória balun ne’ebé mak sira konta laloos karik presiza atu halo loos.

Atividade kampaña nasionál “Kultura Forte Nasaun Metin” ne’e, tuir lolos hala’o tiha ona iha loron 27 fulan-agostu 2021 maibé tanba kestaun Timor-Leste hasoru hela situasaun pandemia COVID-19 ne’e mak SEAK sei adia fila-fali ba fulan-setembru ne’e.

“Horsehik ha’u hasoru malu tiha ona ho Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, maibé nia hateten depois fila hosi Baguia-Baucau mak sei halo data fiksa ida, hodi prepara ba realizaun atividade ida-ne’e iha Liquiça,” nia informa.

Entretantu, nia informa, atividade daruak nian mak Sekretária Estadu Arte no Kultura kada tinan sempre selebra loron Nasionál Kultura ne’ebé iha tinan 2020 halo iha munisípiu Lautem, maibé iha tinan ne’e SEAK sei realiza iha munisípiu Manufahi.

“Ita hili Manufahi hanesan sai sentru ba iha munisípiu sira seluk. Ezemplu, iha Manufahi ne’e, Viqueque-Baucau hakat mai ne’e besik. Díli-Manatuto sa’e ba Manufahi mós dada besik no hosi parte seluk Oeste nian mós tesik ba besik. Entaun, Manufahi sai nu’udar fatin sentrál ida,” nia dehan.

Ba asuntu ida-ne’e, SEAK hala’o tiha ona reuniaun ho Administradór Munisípiu Manufahi no administradór estabelese ona ekipa permanente ida, atu responsabiliza bá atividade anuál ne’e hodi implementa festival nasionál.

Festivál nasionál ne’e hala’o ho orsamentu $50,000 ne’ebé sei konvida grupu kulturál no lia-na’in sira hosi munisípiu hotu-hotu, no ema-ne’ebé reprezenta kada munisípiu ne’e hamutuk ema na’in-14.

SEAK halo ona konkordánsia ho komisaun permanente iha munisípiu Manufahi katak, partisipante sira-ne’ebé mai hosi munisípiu ne’e sei la hela iha ótel maibé sei hela iha komunidade nia uma no komunidade mak prepara ai-han ba sira, tanba orsamentu ba hahan ne’e SEAK mak responsabiliza no komunidade mak maneja.

“Planu tentativa ne’e, atividade ne’e atu realiza iha loron 16, 17 ka 18 iha fulan setembru ne’e. Maibé ita la’o nafatin tanba ita sei hein orsamentu mós seida’uk sai. Se orsamentu bele sai mós, se situasaun ne’e sei la’o nune’e nafatin, ita tenke la’o tuir orientasaun ho desizaun ne’ebé mak ita-nia Governu hasai,” nia dehan.

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here