Natar iha suku Aidabalete, postu administrativu Atabae, munisípiu Bobonaro, segunda (02/08). Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

BOBONARO, 02 agostu 2021 (TATOLI)—Agrikultór iha suku Aidabaleten no Rairobo, postu admimistrativu Atabae, munisípiu Bobonaro, preokupa ho folin hare ne’ebé tun hosi $0,45 sentavu kada kilograma ba $0,35 sentavu kada kilograma, durante situasaun Estadu emerjénsia.

Agrikultór, Florentino Hale-bau Tavares, hateten durante ne’e faan ba kompañia no Sentru Atendimentu Agrikultór Kuda-Ulun Bobonaro (CAACUB sígla portugés).

Notísia relevante:MAP kolleta hare iha rai ektare ida iha Atabae

“Ami preokupa liu ho folin tanba hare-kulit kilograma ida hetan de’it $0,45 sentavu. Iha situasaun Estadu emerjénsia folin tun fali ba $0,35 sentavu kada kilograma,” Florentino Hale-bau Tavares, hateten ba jornalista Agência Tatoli, segunda ne’e.

Tanba ne’e, agrikultór-sira husu Governu atu hasai sirkulár ida, nune’e kompañia-sira labele hatun folin tuir sira-nia hakarak.

“Tempu Estadu emerjénsia ne’e folin tun mós ami brani faan de’it ona. Bainhira la faan, ami atu hetan osan hosi ne’ebé hodi fó oan sira ba eskola. Bainhira Governu iha planu rasik atu mai sosa, ami fiar katak, ita sei la sosa ona fos hosi Vietname,” nia hateten.

Nune’e mós agrikultora, Martina Maia de Jesus, preokupa tanba durante ne’e konsiénsia ema-nian menus tebes, hodi husik animál hanesan karau, iha natar ninin no dalaruma karau han hotu hare oan.

Tan ne’e, husu autoridde lokál atu hasai regulamentu rigorozu ruma ne’ebé bele halo kontrolu ba animál komunidade-nian ne’ebé husik arbiru.

“Bainhira ita la halo kontrolu, klaru katak ita falla ona iha produsaun tanba animál mai sama arbiru hare mate hotu,” nia heteten.

Oras-ne’e daudaun agrikultór-sira komesa kuda hare nakroman iha faze daruak ba tinan ne’e, tanba faze dahuluk kolleta iha fulan abríl,  no volume bee hosi mota Loes  sei sufisiente halo agrikultór-sira badinas liu tán atu prodús tinan ida dala rua.

Maske la hetan formasaun-ruma hosi Governu, maibé ho esperiénsia no ekipamentu tradisionál ajuda tebes agrikultór-sira kada tinan prodús hare nakroman sa’e makás ho kuantidade bo’ot.

“Durasaun ba hare nakroma presiza fulan tolu bele kolleta ona. Iha ne’e, la uza adubu tanba rai bokur,” nia esplika.

Postu administrativu Atabae iha suku haat mak hanesan, Aidabaleten, Hataz, Atabae no Rairobo ho populasaun 10.933 kompostu hosi feto 5.931 no mane 5.572.

Jornalista: Sérgio da Cruz

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here