Negosiante sira faan produtu lokál iha merkadu Tumin, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo. Imajen Tatoli/Abilio Elo Nini.

OÉ-CUSSE, 28 Juñu 2021 (TATOLI)—Implementasaun estadu emerjénsia no serka sanitária iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Amebeno (RAEOA) fó impaktu negativu ba rendimentu negosiante sira-nian ne’ebé faan produtu lokál iha merkadu Tumin, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo, tanba sasán faan la folin.  

“Ami-nia produtu ema la hola ida. Ami mai dadeersan tur iha merkadu maibe laiha ema atu mai hola. Ami iha foho susar atu hetan osan. Sorte ami kuda rasik iha ami nia toos mak lori mai fa’an, se ami hola tutan mak mai fa’an ne’e, ami kole no lakon saugate de’it,” Negosiante produtu lokál, Cecilia Bobo, informa ba Ajênsia TATOLI iha merkadu tradisionál Tumin, segunda ne’e.

Cecilia Bobo hatutan, antes implementa estadu emerjénsia (EE) no serka sanitaria (SS) ne’e sirkulasaun osan to’o baze la’o di’ak maibé implementa tiha EE no SS ne’e, negosiante lokál ladún hetan ona rendimentu loro-loron nian liuhosi faan produtu lokál hanesan faan modo tahan, tomate, aidila tasak, bua-malus, liis-mean no liis-mutin maibé ema la sosa.

Negosiante, Cecilia Bobo, faan produtu lokál iha merkadu Tumin, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo. Imajen Tatoli/Abilio Elo Nini.

Iha fatin hanesan, negosiante Lucia Taeki hateten bainhira fa’an mak ema la sosa ona, sira iha inisiativa halo negosiasaun ho negosiante seluk hodi lori sasán ho sasán mak lori troka malu (barter), hanesan malus bele troka masin, modo-tahan bele troka ba ai-fuan, no sasán balun la sosa ne’e lori fali ba uma hodi han no hirak ne’ebé dodok ona fó han ba animal.

“Ami produtu sira-ne’e ami kuda rasik iha ami kintál mak lori mai fa’an, hanesan modo-mutin, tomate, koto no lis-mean no mutin. Ami mai fa’an centavu 10 de’it mós ema la hola ida. Sorte de’it mak hetan $1, se lae loron ita lahetan buat ida. Ami nia objetivu buka osan ne’e no se ami hetan osan karik, ami rai hamutuk atu sustenta moris no balu uza selu oan sira-nia eskola. Ami susár ba osan de’it, hahan uma laran ne’e iha maibé buka osan atu selu oan sira nia eskola mak araska,” Lucia Taeki hateten.

Negosiante Fransisco Quelo haktuir, dadeersan nakukun saihosi suku Malelat, sub-rejiaun Pasabe, leba ninia bua no malus lori fa’an iha merkadu tradisionál Tumin, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo, hodi buka no bele hetan netik osan ruma.

“Se moris lakohi servisu semak fó osan ba ita. Ha’u mai hosi Pasabe mai to’o fatin ne’e, atu fa’an buka osan. Maibé, ohin to’o meudia ona, ema hola maka $1 de’it. Se to’o kalan, dalaruma ha’u lori de’it $5 fila ba uma. Maibé, ne’e sorte de’it mak hetan osan $5 ne’e,” Fransico Quelo hateten.

Tanba ne’e, negosiante hirak ne’e rekomenda ba Esatdu Timor-Leste atu solusiona COVID-19 hodi hakotu serka sanitária, nune’e sira bele livre buka osan ho sira-nia produtu lokál sira hodi fa’an iha mercadu tradisionál sira iha RAEOA.

Jornalista : Abilio Elo Nini

Editor       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here