Dirasaun Agríkultura (DA) RAEOA prepara terrenu ba purifikasaun fini hare Membramo. Imajen/Mídia RAEOA-ZEESM.

OÉ-CUSSE, 28 Juñu 2021 (TATOLI)—Sekretáriu Rejionál Asuntu Agríkultura RAEOA, José Eta, hateten tinan ne’e Dirasaun Agríkultura (DA) RAEOA prepara terrenu ba purifikasaun fini hare Membramo nian ne’ebé konsentra iha Sentru Eskola Tekniku Agríkultura Rejiaun Oé-Cusse (ETARO) iha bairo Oémolo, suku Lifau, sub-rejiaun Pante Makasar,

“Ita prepara terrenu tanba iha tinan rua (2) liu-bá, ita halo observasaun téknika kondisaun hare Membramo ne’e kuaze la purifikasaun ona ka místura ona ho espésie sira seluk. Ita observa iha oin haat (4) ona, balu badak, balu naruk, balun musan iha ikun, entaun ita deside atu halo selesaun fini. Depois, ami hetan uitoan mak agora atu halo purifikasaun no ami identifka área ektare 0,25,” José Eta informa ba Ajênsia TATOLI, via telefonika, segunda ne’e.

Dirasaun Agríkultura (DA) RAEOA prepara terrenu ba purifikasaun fini hare Membramo. Imajen/Mídia RAEOA-ZEESM.

Tanba, tuir nia, ezisténsia hare Membramo iha Oé-Cusse ne’e kuaze tinan 25 ona, entauun persiza halo selesaun fila-fali atu halo separasaun ba hare ne’ebé mak la’ós Membramo bele hasai no ida-ne’ebé Membramo nafatin halo selesaun.

“Selesaun ne’e to’o dala tolu bele distribui ona ba natar na’in sira, tanba foin mak halo primeiru no agora halo ba dalarua ona,” nia dehan.

Fini hare Membramo ne’e mai hosi natar-na’in sira ho nia intensaun prinsipál hosi atividade ne’e, tanba tuir observasaun téknika hosi Dirasaun Rejionál Agríkultura ba plantasaun hare Membramo iha RAEOA la mistura ona ho plantasaun hare spésie seluk.

Nia observa, agora hare Membaramo kahor malu ona ho haree sira seluk tanba bainhira iha tempu kolleta uza makina dulas hare ne’e dalaruma uza hosi fatin ida ba fatin seluk, entaun Dirasaun Agrikultura deside halo selesaun loloos katak hare Membramo nian tenke identifika loloos.

Entretantu Ekstensionista no Autór Implementasaun Purifikasaun Fini, Marcelino da Rosa, informa Departamentu Ekstensaun hahú halo ona purifikasuan iha tinan kotuk maibé la konsege realiza maibé agora mak foin realiza.

Preparasaun terrenu ba purifikasaun fini hare Membramo ne’e, ho objetivu prinsipál atu habarak tan fini hare Membramo nian iha Oé-Cusse, tanba haree ne’e tama iha Oé-Cusse iha 1995 to’o agora ne’e hamosu ona variedade haat (4).

“Agora ita bele hahú ona hosi prosesu to’o ita bele hetan nia rezultadu. Tanba, tinan kotuk, ami hahú halo purifikasuan iha natar Betbanae ne’e, ami konsege hetan duni hare Membrano nia orijinál,” nia dehan.

Jornalista : Abilio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes