CNC komemora loron Intenasionál Torturasaun, sabadu (26/06). Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 26 juñu 2021 (TATOLI) – Sentru Nasionál Cega!, Institutu Públiku  (CNC.IP-sigla Portugés),  sábadu ne’e, komemora loron internasionál ba apoiu vítima torturasaun liu hosi semináriu loron ida ho tema jerál “Hapara Tortura no Dignifika Vítima Tortura husi Violasaun Direitus Umanus”.

Oradór prinsipál sira iha semináriu ne’e maka Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes: “Aprende hosi Tortura no Hahalok Kruél seluk iha Pasadu, no Reforma Institusionál!”,

Reprezentante husi ASSEPOL: “Esperiénsia tortura ne’ebé akontese iha pasadu ba pesoál no maluk sira seluk”, Komandante Jerál Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL), Komisáriu Faustino da Costa,“Papél PNTL iha Ámbitu Implementasaun Lei no Orden hodi Asegura Promosaun no Protesaun Direitu Umanu”,  Jose Luis Oliveira, diretór Ezekutivu AJAR – “Papél Sosiedade Sivíl hodi Promove no Proteje Direitus Umanus”.

Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes. Imajen Tatoli/Francisco Sony

Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes hateten, tortura ne’e hanesan ema hotu hatene deklarasaun universal Direitus Umanu hatete hahalok at ne’ebé mak kontra ema nia liberdade.

“Iha konvensaun internasionál kona-ba direitu sivíl no polítika, bandu ema atu hetan tortura, ita nia konstituisaun mós bandu atu ema ameasa ema seluk nia integridade pesoál. Ohin loron, ita komemora atu relembra fila fali enkuadramentu internasionál ne’ebé mak iha tiha ona tanba Timor-Leste rasik ratifika ona konvensaun anti tortura,” Hugo Fernandes esplika.

Nia dehan, bainhira Timor-Leste ratifika ona, hakarak ka lakohi tenke halo tuir konvensaun hirak ne’e, tanba hanesan mós estadu membru ratifika konvensaun oi-oin kona-ba Direitus Umanu, nasaun ne’e tenke ba nati tuir implementasaun sira ho padraun internasionál liu hosi lei sira.

Vitima Torturasaun iha tempu okupasaun Indonézia, Olaga Quintão Amaral. Imajen Tatoli/Francisco Sony

Olga Quintão Amaral, hanesan vítima torturasaun hosi militár Indonézia sira iha funu laran hateten,  nia partisipa iha komemorasaun  loron internasionál konta torturasaun ne’e atu fó sasin ba torturasaun sira ne’ebé militár Indonézia sira halo ba nia no feto maluk sira seluk.

“Ha’u nia kazu mak ikus ona ba determinasaun ukun rasik an, iha momentu ne’ebá militár indonézia a sira kaer ha’u baku, tebe-tuku, sunu no buat barak mak sira halo ba ha’u,” Olga hateten.

Olga haktuir, iha momentu ne’ebá haree Indonézia halo torturasaun ba joven feto no mane barak. Tanba ne’e nia lamenta ho hahalok sira, nune’e, foti desizaun hodi revolta kontra liu hosi meiu oi-oin to’o militár indonézia kaptura no tortura nia.

Iha oportunidade ne’e, nia husu ba Governu atu tau konsiderasaun ba vítima sira ne’ebé hetan torturasaun maka’as iha tempu pasadu, tanba tuir nia vítima barak mak to’o ohin loron Governu seidauk tau atensaun liu-liu nia feto maluk sira, ne’ebé barak mak agora moras iha fatin-fatin.

Dadus ne’ebé CNC rejistu vítima ne’ebé hetan torturasaun iha tempu okupasaun Indonézia hamutuk 20.000-resin maibé sei hela vítima barak mak CNC seidauk rejista hotu no CNC esforsu nafatin hodi buka tuir vítima hirak ne’e.

Jornalista       : Hortencio Sanchez

Editór             : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here