Koordenadór Grupu Apoiu Sosiedade sivil (GASS), Filipe da Costa, observa direta produsaun fini ai-han lokál nutritivu ne'ebé membru grupu HAFUCU kuda. Imajen/Mídia GASS.

DILI, 25 juñu 2021 (TATOLI)-Ministériu Agrikultór servisu hamutuk ho Organizasaun ba Ai-han no Agrikultór (FAO) no ministériu relevante-sira seluk, sesta  ne’e, iha salaun MAP, Comoro, Dili,  halo lansamentu dahuluk ba projetu pilotu ba suku-tolu atu atinje Objetivu Dezenvolvimentu Sustentável (ODS 2) kona-ba zero hamlaha.

Diretór Jerál Kooperasaun Dezenvolvimentu Institusionál, César José da Cruz hateten,  lansamentu ba programa ODS ne’e tanba Ministériu Agrikultór no Peska (MAP) nu’udár Sekretariadu Konsellu Nasionál Seguransa Alimentár no Soberania Ai-han Timor-Leste (KONSANTIL), ne’ebé servisu hamutuk ho FAO atu ofisializa implementasaun ODS iha suku-tolu hanesan Dahudo iha Bobonaro, Afasa iha Baucau no Fahinehan iha Manufahi.

“Objetivu hosi lansamentu projetu pilotu iha suku tolu ne’e hodi atinje ODS 2 katak to’o 2030 Timor-Leste sai hosi hamlaha ka zero hamlaha,” César José esplika.

Suku-tolu sai ona prioridade ba sasán integradu hodi aselera realizasaun zero hamlaha. Tanba ne’e, lansamentu ne’e hanesan pasu inísiu ida hodi fó apoiu orsamentu uitoan hosi FAO ne’ebé konsidera katalizadór ba mobilizasaun rekursu no kolaborasaun parte interesante sira seluk.

KONSANTIL organiza forum diálogu ida ne’e sai hanesan kontinuidade ba iha setór relevante hotu-hotu, atu ko’alia ba malu no koordena oinsá servisu hamutuk ida ne’e sai efikásia no efisiente.

 “Ho lansamentu pilotu ida ne’e hahú ofisiálmente buka atu inisia ita hotu nia dezeñu ne’ebé hahú ho esperansa ida atu bele habelar liután ba iha suku remotas no mós gradualmente ita sei hala’o atividade sira ne’e ba suku alvu ne’ebé mak ita deside tiha ona,” César José hateten.

Reprezentante FAO, Paula Lopes da Cruz, hateten  projetu pilotu ODS 2 ne’e  foka ba nutrisaun seguransa no alimentár, tanba iha Timor-Leste taxa má nutrisaun no taxa alimentár ne’e sei as tebes tanba populasaun Timor-Leste 40% mak sei menus asesu ba ai-han ne’ebé iha nutrisaun di’ak.

“Ita hatene labarik mak futuru nasaun nian, ita tenke presiza tebes atu haree nune’e problema ida ne’e labele kontinua, entaun liuhosi projetu ida-ne’e ita hahú iha suku refere tanba ita halo ona avaliasaun iha tinan 2015-2016 suku tolu ne’e mak iha kondisaun grave liu intermus seguransa alimentár ho nutrisaun,” Paula Lopes da Cruz tenik.

Nia dehan, iha projetu ne’e FAO ninia mandatu mak fó asisténsia tékniku liuhosi Ministériu Agrikultór no Peska iha kualkér área ba suku tolu ne’e sei identifika uma-kain sira ne’ebé vulneravel liu intermus nutrisaun no seguransa alimentár.

Koordenadór Gabinete Primeiru-Ministru ba Apoiu Sosiedade Civil (GASC), Filipe da Costa hateten, programa pilotu ODS 2 ne’e importante tanba Timor-Leste adere ona ba objetivu Dezenvolvimentu Sustentável, ne’ebé tenke hakotu hamlaha no hadi’a má nutrisaun ho seguransa ai-han.

“Meta sira ne’e hateten tiha ona iha ita-nia planu dezenvolvimentu nasionál, entaun ita hatene katak atividade ne’ebé  hala’o ne’e Governu liuhosi MAP ho FAO hahú ona ko’alia asaun konkretu saida mak tenke halo,” koordenadór GASC, Filipe da Costa hateten.

Nia hatutan, bainhira atividade sira ne’e implementa ona iha suku tolu refere, maka instituisaun Governu bele kontribui nune’e bele libetar uluk suku sira ne’e hosi sosiedade katak sira ne’e ai-han seguru ona,  hamlaha laiha ona, no nutrisaun di’ak ona.

Jornalista       : Arminda Fonseca

Editór             : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here