Osan Amerikanu. Imajen/Espesiál

DILI, 07 juñu 2021 (TATOLI)—Taxa ezekusaun reál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2021, ne’ebé rejista iha sesta (04/06), atinje ona millaun $480,3 ka 23,7%, hosi totál orsamentu biliaun $2,1.

“Ritmu ezekusaun ne’e konsidera kiik tanba daudaun ne’e tama ona iha fulan datoluk trimestre daruak, ne’ebé situasaun ne’e kauza hosi evolusaun surtu COVID-19, obriga Governu Timor-Leste impoin serka sanitária no konfinamentu obrigatóriu hodi limita movimentu sirkulasaun ema no sasán,” refere nota imprensa ne’ebé Agência TATOLI asesu hosi Ministériu Finansa (MF), segunda ne’e.

Nota ne’e relata, taxa ezekusaun kada kategoria despeza, a’as liu mak iha kategoria transferénsia públika 39%, tuir kedan ho saláriu no vensimentu 35%, bens no servisu 14% no kapitál menór 1,4%, enkuantu Kapital Dezenvolvimentu ne’ebé hanesan kategoria importante atubele fó kampu traballu no jere empregu rai-laran foin mak ezekuta de’it 5,6%.

Taxa ezekusaun reál ne’e kobre ba programa Boa Governasaun no Jestaun Institusionál, ne’ebé ho objetivu atu sustenta mákina Estadu ezekuta ona millaun $150,6 ka 33% hosi orsamentu alokadu millaun $456,7, enkuantu taxa ezekusaun reál ba kategoria programa esensiál hosi entidade sira-nia foin mak ezekuta millaun $296,9 ka 19% hosi orsamentu alokadu biliaun $1,5.

Notísia relevante: PR Lú Olo promulga ona Orsamentu Retifikativu

“Tuir projesaun hosi MF, taxa ezekusaun sei kontinua sa’e iha trimestre datoluk no dahaat tanba iha períodu ne’e mak projetu infraestrutura sira komesa ezekuta,” nota subliña.

To’o iha loron 07 maiu 2021, Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA, sigla Portugés) realiza ona prosesu konkursu aprovizionamentu projetu hamutuk 107 ho totál orsamentu millaun $565,4, ne’ebé projetu sira ne’e maioria ninia prosesu aprovizionamentu hahú ona no balun iha ona faze finalidade no tuir kalendáriu sei konklui iha tinan ne’e nia laran.

Fundu Espesiál COVID-19 ne’ebé mak kria iha tinan kotuk atu responde pandemia, to’o 04 juñu 2021 ne’e, niniaa ezekusaun reál atinji ona millaun $55,3 ka 19%.

Mudansa persentajen akontese tanba Ministériu Finansa MF foin lalais ne’e halo ona transferénsia millaun $22,6 ba Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) atu hahú halo pagamentu ba medida neen sosio-ekonómiku, ne’ebé sei realiza iha semana hirak tuir mai, konforme Alterasaun Dahuluk Lei númeru 14/2020, kona-ba OJE 2021.

Ezekusaun iha liña ministériu

Setór Turizmu no Agrikultura ne’ebé konsidera hanesan setór ne’ebé mak importante tebes atu bele fó empregu no jere kresimentu ekonomia rai-laran, ninia taxa ezekusaun reál orsamentu to’o iha 31 maiu 2021, hosi Ministériu Turizmu, Komérsiu no Undústria (MTKI) foin mak atinje 13%  no Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) atinje 12%.

Iha mós liña ministériu balun ne’ebé mak ninia taxa ezekusaun di’ak tebes hanesan Ministériu Obra Públika (MOP), Ministériu Petróleu no Minerál (MPM), Ministériu Administrasaun Estatál (MAE) no Ministériu Asuntu Kombatente no Libertasaun Nasionál (MAKLN).

“Maioria ezekusaun hirak ne’e a’as iha transferénsia públika, ezemplu maka transferénsia públika ne’ebé ministériu hirak ne’e halo ba empreza públiku sira ne’ebé mak tutela ba iha liña ministériu relevante,” esklarese nota hosi MF.

Ezekusaun iha parte reseita, to’o iha 31 maiu 2021 foin mak atinje millaun $60,4 ka 32%, hosi totál estimativa reseita millaun $187,1, ho razaun tanba Governu tenke adia pagamentu impostu to’o fulan-jullu nia rohan tanba situasaun mak obriga empreza sira lakon reseita

“Desizaun Governu hodi adia pagamentu ne’e mós fó implikasaun ba iha taxa ezekusaun reseitas ne’e rasik,” refere nota MF.

Relasiona ho levantamentu osan hosi Fundu Petróliferu, to’o iha fulan-abríl 2021, Governu foin foti millaun $350 ka 25% hosi totál biliaun $2,1 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova ona, Governu sei hato’o pedidu levantamentu ba datoluk bainhira iha ona nesesidade atu halo reforsu ba kaixa Estadu.

Ezekusaun iha nível munisipál

Maski taxa ezekusaun iha Administrasaun Sentrál konsidera kiik, maibé taxa ezekusaun OJE 2021 iha nível munisipál hatudu progresu di’ak tebes, ne’ebé iha munisípiu ualu mak nia ezekusaun di’ak tebes hanesan Lautém, Ainaro, Manufahi, Bobonaro, Aileu, Ermera, Liquiçá, no Manatuto, ne’ebé hosi munisípiu hirak ne’e, Lautém mak hatudu progresu di’ak liu ho ezekusaun reál atinje ona 32%.

MF deskreve katak bazeia ba Dekretu Governu Númeru 1/2017, 09 janeiru kona-ba ezekusaun OJE tinan 2017, hahú hosi tinan 2017, 75% hosi prosesu ezekusaun orsamentu desentraliza ona ba iha liña ministériu sira, ne’ebé prosesu ezekusaun orsamentu 25% de’it mak envolve MF, liuliu iha parte verifikasaun dadus no pagamentu.

Ne’e duni, kada liña ministériu sira mak tenke ezekuta ninia orsamentu tuir programa no atividade sira ne’ebé mak aprova ona hodi kontribui ba kresimentu ekonomia iha rai-laran.

Ba Ajénsia Autonómu no Munisípiu sira, prosesu ezekusaun orsamentu ne’e desentraliza ona iha 100%. Signifika katak, Ajénsia Autonómu no munisípiu sira mak realiza pagamentu sira diretamente ba iha konta bánkaria benefisíariu, exeptu saláriu no vensimentu.

Dezempeñu ezekusaun OJE 2021, jeralmente fahe ba kategoria rua, programa Boa Governasaun no Jestaun Institusionál ho orsamentu alokadu hamutuk millaun $456,7 no programa esensiál entidade sira ho orsamentu alokadu billaun $1,5, hosi totál orsamentu retifikativu finál alokadu ba programa kategoria rua ne’e mak billaun $2,1.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here