Poeta no Eskritór, Yohanes Manhitu. Imajen/Espesiál.

DILI, 21 marsu 2021 (TATOLI)—Tuir loloos, nia la hatene tanbasá mak nia gosta no hadomi liu mundu poezia. Maibé, domin ba poezia ne’e mosu de’it no hetok kleur hetok kle’an. Nia sente katak poezia rasik mak bolu nia atu hakbesik ba nia. Ida-ne’e mosu tiha ona iha ninia poezia ida ho títulu “POEZIA BOLU HA’U NAFATIN”;

Dala barak ha’u sente kole no fraku tebetebes
hodi hatán poezia nia lian be mosu barak
hanesan laloran maka’as bakudór sira
be forsa ha’u hodi fui liafuan ida-idak.

 Dala ruma poezia mosu mai hosi mehi furak,
hosi udan nia lian be halo tarutu lahalimar,
hosi feto furak ida be la’o kaer sombrelu,
hosi mota naruk ida be nakonu ho lixu.

 Dala ida ha’u la tau matan ba furak ruma,
poezia lalais ukun ha’u-nia matan rua
hodi lalais fihir, sente no hanoin fali.
Liña foun sira sei moris ba mundu.

Yogyakarta, 16 fulan-Jullu 2007

Baibain, ema ko’alia katak (hakerek) poezia sei nunka halo ema ida sai riku ho osan. Maibé, liafuan sira-ne’e nunka halo nia husik hela poezia. Karik, ba nia, ida-ne’e mak forma seluk hosi “O amor é cego” (portugés, Domin ne’e matan-delek). Atu hatene kle’an liu kona-ba ninia paisaun no domin mout iha mundu poezia nian, Jornalista Agência TATOLI, Evaristo Soares Martins, dadalia ho Poeta, Yohanes Manhitu, liuhosi rede sosiál, domingu (21 marsu 2021), hanesan tuir mai;

Nu’udar poeta ida, oinsá Ita-Boot nia reflesaun kona-ba loron mundiál ba poezia (21 marsu) ne’e?

Ita hotu-hotu hatene katak iha mundu ne’e, iha ona loron barak hodi komemora buat oioin, inklui poezia. Konserteza, ha’u, hamutuk ho ema sira-ne’ebé hadomi poezia, sente kontente tebe-tebes tanba iha ona loron espesiál ida hodi selebra poezia iha mundu tomak. Mai ita uza didi’ak momentu espesiál ida-ne’e hodi hanoin no haree fila-fali poezia nia papél importante iha viajen sivilizasaun mundu nian, liuliu iha ita-nia rain no nasaun Timor-Leste.   

Ita-boot hadomi liu mundu poezia kleur tebes ona, oinsá Ita-Boot nia pontu-de-vista kona-ba poezia?

Ba ha’u rasik, poezia sai instrumentu ida be kapaas tebe-tebes hodi fui hanoin no mós sentimentu sira ho liberdade. Poezia tulun ema atu kadi ninia neon no laran hadi’ak ninia moris. No liuhosi poezia, ho ninia forma oioin, ema ida bele fahe ninia hanoin no mós sentimentu sira ho mundu, lahó baliza ka fronteira nasionál ruma.

Poezia nu’udar obra literária ida, karik iha Timór-Leste artista sira liuliu nu’udar poeta ida, iha hanoin atu dezenvolve obra literária ne’e iha futuru no oins atu dezenvolve?

Hori uluk, rai-Timór riku ho poezia no poeta. Molok ita hahú kontaktu ho rain seluk no hetan influénsia hosi li’ur, ita-nia bei’ala sira kria no haburas tiha ona poezia ho forma tradisionál iha lian Timór ida-idak. Ho espíritu kreativu ida-ne’e, Timoroan ne’ebé de’it bele haburas ninia kreatividade iha mundu literáriu. Belun poeta sira iha Timór-Leste bele hili livremente hodi hakerek ho lian Timór sira ka ho lian sira seluk, hanesan lian portugés, inglés nsst.   

Só, iha tinan hirak liubá, Ita-Boot publika livru LIRIK SANTALUM ho dalen dawan-tetun-indonezia. Tanba saida mak Ita-Boot hakarak promove dalen tétun liuhosi poezia iha Indonézia?

Loos duni, iha tinan rua liubá, ha’u fó-sai tiha livru Lirik Santalum: Kumpulan Puisi Dawan dan Tetun dengan Terjemahan Indonesia (Lirik Santalum: Kolesaun Poezia Dawan no Tetun ho Tradusaun ba Lia-Indonézia; Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019). Livru ida-ne’e mosu hamutuk ho livru Gitanjali (Sítnatas) (Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019), ha’u-nia tradusaun dahuluk ba lia-dawan (lia-baikenu) hosi Rabindranath Tagore (poeta boot hosi rai-Índia, premiadu Nobel Literatura nian iha tinan 1913) nia livru premiadu Nobel Gitanjali (Song Offerings) (New York: The Macmillan Company, 1913). Iha livru Lirik Santalum ne’e, ita bele hetan poezia orijinál 56 ho Tetun Ofisiál ho sira-nia tradusaun ba lia-indonézia.

Ha’u rasik hakerek poezia ho lia-tetun hori tinan 2002, hahú ho poezia ida ho títulu “LORAIK IDA IHA LIFAU” (hetan iha pájina 130-131, livru LIRIK SANTALUM). Nu’udar Timoroan, ha’u hakerek nafatin poezia ho lian dawan (baikenu) no tetun alende lian sira seluk, hanesan lian indonézia, malaiu-Kupang, inglés, fransés, españól, no esperantu (la lingvo internacia).

Hanesan ha’u hakerek tiha ona iha ha’u-nia KAMUS INDONESIA-TETUN, TETUN-INDONESIA (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007; parte “Pendahuluan”, pájina xi), oras ne’e, lia-tetun mós buras daudaun iha rai-Indonézia, entre lian sira seluk be namkari iha territóriu (Indonézia) tomak. Ne’e-duni, nia merese ita-nia atensaun nu’udar Timoroan, no poezia sira-ne’ebé mosu ho lia-tetun sei hatudu moos liu lian Timór ida-ne’e nia prezensa iha rai-Indonézia (Timór-Leste nia rai-viziñu besik liuhotu), liuliu iha parte loromonu rai-Timór nian (NTT).

Alende hakerek poezia ho lia-tetun, ha’u tradús poezia ba lia-tetun hosi lian seluk, liuliu hosi lia-españól. Tradusaun sira-ne’e mosu tiha ona iha antolojia poezia multilíngue oioin iha rai-li’ur, hamutuk ho ha’u-nia tradusaun sira ba dalen indonézia, dawan, no malaiu-Kupang.      

Se hanesan ne’e, oinsá mak poeta Timór-Leste bele dezenvolve obra poezia sira iha ámbitu dijitalizasaun ne’e?

Iha ámbitu dijitalizasaun ne’e, Timór-Leste, hanesan rain sira seluk, bele dezenvolve poezia ho dalan oioin. Tanba dezenvolvimentu poezia ne’e dala ruma sai buat pesoál ida, ema ida-idak bele hamosu livremente ninia poezia sira ho forma dijitál iha Facebook, blog, sítiu internet, YouTube, nsst.

Ho dalan ida-ne’e, poezia-na’in ida hosi Timór-Leste bele troka esperiénsia no matenek ho ema ruma iha parte ka lidun seluk mundu nian. Alende ida-ne’e, institutu ka fundasaun governamentál ruma (iha área kultura nian) bele tulun halibur no depois halo dijitalizasaun ba (livru) poezia sira-ne’ebé poeta timoroan sira hakerek tiha ona.

Arkivu dijitál be importante ida-ne’e bele fó-sai iha internet, no lee-na’in sira iha ne’ebé de’it bele hetan asesu luan ba knaar literáriu wa’in liu, ne’ebé mai hosi poeta jerasaun tuan no foun sira. Poezia bele dezenvolve tanba ema ida badinas lee obra no depois banati-tuir ema seluk nia prosesu kreativu. Normál de’it se ema ida hetan influénsia ruma hosi ema seluk.  

Interesante tebes! Liuhosi hakerek poezia no lee poezia, esperiénsia saida mak Ita-Boot hetan no oinsá Ita-Boot foti esperiénsia ida-ne’e sai hanesan rikusoin ida hodi dezenvolve poezia iha futuru?

Hakerek poezia no lee poezia ne’e buat universál—buat ne’ebé ita bele hetan iha rain no kultura wa’in. Ema hakerek poezia no lee poezia ho lian rai-na’in, lian nasionál, ka lian internasionál. Liuhosi poezia, ema ida bele hato’o mensajen ruma ba ema seluk ho forma ida be furak no oin-ketak, la hanesan ho forma komunikasaun baibain nian.

Ita hatene katak literatura, liuliu poezia, ne’e rikusoin kulturál ida be importante tebe-tebes. No bazeia ba kultura, poeta sira bele kria obra sira-ne’ebé reflete valór hosi sira-nia kultura rasik. Buat ida-ne’e bele tulun dezenvolve poezia ida-ne’ebé nato’on ho sira-nia gostu no bele hatudu sira-nia identidade. Poeta sira mós bele tulun mantein no haburas lian rai-na’in sira liuhosi poezia, tantu orijinál no tantu tradusaun. Ida-ne’e karik mak esperiénsia ne’ebé ha’u bele fahe.

Iha komemorasaun loron mundiál ba poezia ne’e, sá atividade mak Ita-Boot sei halo hodi selebra loron importante ida-ne’e, liuliu iha situasaun COVID-19?

Iha situasaun hanesan ne’e, ha’u hili atu hela iha uma de’it hodi hakerek, lee, ka tradús poezia ruma. Kafé kopu ida no múzika instrumentál ruma bele halo momentu ne’e poétiku liután.   

Ita-boot nia knaar loro-loron servisu ho dalen (bahasa), gosta hakerek no lee poezia. Tanbasá mak Ita-Boot gosta no hadomi liu mundu poezia?

Tuir loloos, ha’u la hatene tanbasá mak ha’u gosta no hadomi liu mundu poezia. Maibé, domin ba poezia ne’e mosu de’it no hetok kleur hetok kle’an. Ha’u sente katak poezia rasik mak bolu ha’u atu hakbesik ba nia. Ida-ne’e mosu tiha ona iha ha’u-nia poezia ida ho títulu “POEZIA BOLU HA’U NAFATIN” (hetan iha pájina 178, livru LIRIK SANTALUM).

Baibain, ita rona ema ruma ko’alia katak (hakerek) poezia sei nunka halo ita sai riku ho osan. Maibé, liafuan sira-ne’e nunka halo ha’u husik hela poezia. Karik, ida-ne’e mak forma seluk hosi “O amor é cego” (portugés, Domin ne’e matan-delek) ha—ha-ha-ha… 

Ikus liu, iha mensajen ruma ne’e ita-boot hakarak husik hela ba ukun-na’in sira no ba juventude sira iha Timor-Leste?

Ba Governu, poeta sira no juventude Timór-Leste sira-ne’ebé hadomi poezia, ho neon no laran, ha’u hato’o RAHUN-KMANEK LORON POEZIA MUNDIÁL NIAN. Ha’u espera katak poezia sei moris no buras nafatin iha Timór-Leste tomak no hametin rain ida-ne’e nia kultura. Ha’u mós la haluha atu hato’o ha’u-nia kumprimentus ba poeta Timór-Leste sira, entre sira seluk, Señór Xanana Gusmão, Bou Abé Barreto Soares, no Bou Celso Oliveira. 

Viva Poezia! Viva Literatura! Viva dalen Timór sira!

Yohanes Manhitu ne’e hakerek-na’in no tradutór ne’ebé hadomi lian no literatura. Nia mak hakerek Kamus Indonesia-Tetun, Tetun-Indonesia (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007), Kamus Portugis-Indonesia, Indonesia-Portugis (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Dezembru 2015), TETUM, A LANGUAGE FOR EVERYONE/TETUN, LIAN IDA BA EMA HOTU-HOTU –A Comprehensive Course Book for English-speaking Learners of Tetum (New York: Mondial, Agostu 2016);

 A Walk at Night-Une promenade de nuit: A Collection of English and French Poems (Antwerp: Eldonejo Libera, Dezembru 2017), Lirik Santalum: Kumpulan Puisi Dawan dan Tetun dengan Terjemahan Indonesia (Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019), no livru sira seluk; hela iha Yogyakarta, Indonézia. Ninia knaar literáriu balu hetan iha ninia blog pesoál http://ymanhitu.blogspot.com. Informasaun kona-ba ninia livru sira, orijinál no tradusaun, hetan iha http://ymanhitu-works.blogspot.com.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here