Atividade traballadór feto sira hili kafé iha Kooperativa Kafé Timor (CCT-sigla portugés), Bidau Akadiruhun. Imajen António Goncalves

DILI, 05 marsu 2021 (TATOLI)—Koordenadora Working Women’s Center Timor-Leste (WWCT), Ricar Parcoela hatete, durante pandemia COVID-19 WWCTL simu kontaktu hosi traballadór feto hamutuk na’in-25 kona-ba hetan direitu violasaun hosi empreza.

“Iiha janeiru tinan ne’e, iha ema 25 ne’ebé mak halo kontaktu ho ami-nia membru WWCTL kona-ba direitu violasaun nian. Maibé dala barak ami simu kontaktu barak liu mak mane sira. Hosi traballadór feto na’in-25 ne’e, akontese iha pandemia COVID-19 maibé balun konsege rezolve tan empreza halo ona sira-nia kompensasaun no balun ita identifika katak sira tama iha rejime seguransa sosiál,” Ricar Parcoela hateten ba Agência TATOLI  iha edifísiu Rede Feto, Obrigado Barrack, Matadouro, Dili, kinta ne’e.

Tanba, nia hautatan, mane sira la tauk ko’alia sai nia problema ne’ebé mak sira enfrenta iha empreza, maibé feto sira buka dalan nonook no taka-aan duké ko’alia sai entaun disifil atu hatene feto sira-nia problema iha servisu fatin.

Membru Konsellu Diretivu Rede Feto ne’e hateten, traballadór ne’ebé mak la asesu ba seguransa sosiál ne’e, liuhosi sindikatu no sindikatu ko’alia ho empreza para fó netik sira-nia kompensasaun.

 Rede Feto nakloke ba vítima sira

Koordenadora Working Women’s Center Timor-Leste ne’e hateten, Organizasaun Rede Feto nakloke ba vítima feto sira-ne’ebé hetan violasaun ba direitu iha sira-nia servisu fatin liuliu kona-ba abuzu seksuál no saláriu.

“Ami nakloke ba feto vítima sira ne’ebé hetan violasaun ba direitu iha sira-nia servisu fatin tanba ami-nia foka dahuluk mak kona-ba direitu fundamentál ne’ebé mak feto sira hetan abuzu seksuál no mós saláriu nian,” nia dehan.

Bainhira ida-ne’e akontese, nia dehan, Rede Feto sei halo asaun advokásia hodi nune’e feto sira-ne’e bele hetan sira-nia direitu.

Nia hateten, kona-ba saláriu ba servisu-na’in feto sira ne’ebé durante ne’e Rede Feto akompaña mak setór formál sira aplika tuir kódigu laborál ho salariu mínimu $115, maibé ba setór naun formál sira hanesan empregada doméstika ne’e, nia salariu ka redimentu ne’e menus hosi salariu mínimu $115.

“Rendimentu menus hosi $115 ne’e, tama kategoria ba vulnerável tebes tanba sira hetan protesaun legál ba sira-nia direitu. Ema ne’ebé mak servisu iha setór formál tanba sira iha baze hodi proteje sira-nia direitu. Lei ne’ebé mak proteje sira-nia direitu mak lei laborál Númeru 4/2012. Lei ida-ne’e klarifika ona direitu no dever sira hotu,” nia esplika.

Ba feto sira-ne’ebé sevisu iha setór naun formál, nia hateten, Rede Feto sei presiza matadalan ida oinsá mak bele ajuda feto sira-ne’e, tanba ne’e Governu tenke aselera lalais protesaun legál ba traballadór sira.

“Ba ida-ne’e, ami membru Working Women’s Center Timor-Leste (WWCTL) ne’ebé haree ba traballadór iha setór naun formál ne’e fó formasaun no sensibiliza informasaun kona-ba oinsá trablladór ida hatene ninia direitu iha servisu fatin. Ami-nia membru, hala’o papél ida-ne’e hodi hatutan informasaun no hasa’e koñesimntu kona-ba direitu no dever ba traballadór ida. Ami hala’o ona sensibilizasaun no fó formasaun iha Aileu, Ermera, Covalima, Oé-Cusee no Dili mak suku hamutuk 12,” nia hateten.

Liuhosi formasaun no sensibilizasaun ne’e, nia dehan, iha duni progressu ne’ebé mak maluk feto sira hetan no bainhira sira hatene ona, sira sei involve-aan no sai membru sindikatu.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here