Negosiante Felomena Fátima de Jesus faan lafatik, bote, no luhu tradisionál iha Merkadu Taibesi. Imajen TATOLI/Arminda Fonseca.

DILI, 22 fevereiru 2021 (TATOLI)–Haree hosi dook, inan-feton ida tutur lutu-metan ho liman hatuur hela lafatik, luhu, no bote iha hadak ida-nia leten ho oin midar. Nia la preokupa ba negosiante sira seluk iha nia sorin-sorin be faan sasán iha Merkadu Taibesi ne’e.

Nia matan foku hodi haloot nia sasán hirak ne’e. Dala ruma nia lori hena pedasuk ida hodi hamoos sasán sira-ne’e ho domin. Ho kuidadu, dala ruma, nia hateke-nauk ba sosa-na’in sira-ne’ebé la’o hakbesik ba nia hadak oan ne’e. Sosa ka la sosa, nia sempre hatudu hamnasa-midar hodi simu ema ho liafuan beluk.

Entre negosiante feto sira iha Merkadu Taibesi, Filomena Fatima de Jesus, buka moris hodi faan sasán atu dudu nia oan sira sai ema-ne’ebé matenek iha futuru. Faan sasán, la’ós mehi atu sai riku maibé mehi atu nia oan sira bele hetan “mehi” no “futuru” ne’ebé di’ak.

“Ha’u faan sasán la’ós mehi atu sai riku maibé hakarak oinsá hetan osan hodi sustenta ha’u-nia oan sira-nia futuru,” Filomena Fatima de Jesus hateten Agncia TATOLI iha Merkadu Taibesi, Dili, foin lalais ne’e.

Tinan barak faan lafatik (luhu, bote) hodi buka moris iha Merkadu Taibesi, tinan ba tinan, maske kleur, nia konsege lori nia oan-feto dahuluk doku xapeo-metan ho nia modelu hanesan “lafatik” ne’e (gradua) iha 2019. Nia konfesa, nia oan-feto ne’e hahú nia estudu iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL) iha tinan 2011 no foti Departamentu Ekonomia, Fakuldade Akuntabilidade.

“Ha’u faan sasán mak hanesan lafatik no bote tradisionál konsege lori oan sira eskola to’o ramata no oan feto dahuluk to’o ramata iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL). Faan sasán ne’e la’ós mehi atu sai riku maibé hakarak oan sira-nia mehi sai realidade no sira tenki matenek hodi kontribui ba desenvolvimentu iha ita-nia rai doben Timor-Leste. Ida-ne’e mak ha’u nu’udar inan tenke esforsu-aan hodi faan sasán,” negosiante Felomena Fátima de Jesus hateten ho oin midar.

Kmanek no grasa ne’ebé nia hetan, tanba mai hosi Maromak no tanba Maromak mak fó. Nia hatene, moris ne’e defisil maibé tenke brani hala’o moris ne’e ho pasiénsia hanesan ema negosiante ida. Maske faan de’it lafatik maibé hosi lafatik nia folin, nia bele fó folin no hafolin nia oan sira-nia futuru.

“Ha’u agradese ba Maromak tanba ho maneira buka osan ne’ebé ha’u halo ona iha rezultadu. Osan ne’ebé ha’u hetan ho maneira mak dadeersan hadeer sedu lori bote, lafatik no mama fatin hosi uma, lori ba Merkadu Taibesi. Faan molok tuku 08:00 dadeer to’o tuku 20:00 kalan, hafoin fila-fali ba uma iha Camea hodi prepara ba loron aban nian,” nia dehan ho hamoos nia lafatik sira be hatuur iha nia oin ne’e.

Esforsu ne’ebé nia halo, kreatividade ne’ebé iha mak só bele hatene faan de’it ema-nia sasán la’ós nia mak homan rasik. Sasán tradisonál hanesan lafatik, bote, no luhu sira-ne’ebé nia faan ne’e la’ós ninian maibé nia sosa tutan fali hosi maluk negosiante sira-ne’ebé mai hosi Metinaro.

“Sasán ne’ebé ha’u faan ne’e sosa hosi maluk negosiante sira mai hosi Metinaro ne’e ho nia folin $2, maibé depende ba sasán ne’ebé mak iha no balun kiik no balun bo’ot. Mama fatin ka luhu ida ho folin $2 no faan fali ho folin $2.50-$3. Sasán sira-ne’e ho folin lahanesan. Boot entaun folin sa’e uitoan maibé lato’o $5. Ami faan iha ne’e, bainhira estudante sira halo orientasaun eskola nian ne’e mak ema sosa barak liu mak bote ne’e,” nia haktuir.

Atividade faan faan bote, lafatik, luhu no xápeo ne’e nia hala’o durante Merkadu Taibesi muda ba Merkadu Hali-Laran to’o ohin loron. Bainhira Merkadu muda fali-mai iha Taibesi mós, nia kontinua faan nafatin.

Felomena Fatima de Jesus kaben ho Pedro Fernandes. Hosi kesi-mutu domin ne’e, Maromak haraik oan na’in-neen (6) ba sira na’in-rua. Sira-nia oan-feto dahuluk ne’e, ramata ona nia estudu iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL). Nia oan na’in-rua (2) seluk foin ramata iha ensinu sekundáriu atu kontinua sira-nia estudu ba ensinu superiór (universidade) no na’in-tolu seluk fali foin mak iha nivél pre-sekundária.

“Ba sira-nia futuru, ba sira-nia moris, ba sira-nia mehi, ha’u mehi nafatin atu faan sasán hodi halo ha’u-nia oan sira-nia ‘mehi’ sai realidade. Pelumenus, sira bele eskola sai matenek no matenek ne’e bele kontribui ba Timor-Leste nia di’ak,” Filomena Fatima de Jesus hateten ho  esperansa be nakonu.

Jornalista: Arminda Fonseca

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here