Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, prezide reuniaun Konsellu Ministru, iha Palásiu Governu, kuarta (10/02). Imajen TATOLI/Egas Cristovão

DILI, 10 fevereiru 2021 (TATOLI)—Iha reuniaun Konsellu Ministru (KM), Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Fidelis Manuel Leite Magalhães, halo aprezentasaun ida kona-ba enkuadramentu normativu ba rejime remuneratóriu aplikável administrasaun indireta Estadu. 

“Haree katak la eziste iha ordenamentu jurídiku nasionál no rejime jurídiku jerál ida katak determina remunerasaun ba ezersísiu funsaun titulár no membru órgaun administrasaun indireta Estadu, ne’ebé enkuadramentu normativu ne’e hakarak evita lakuna sira no armoniza rejime remuneratóriu husi órgaun administrasaun indireta Estadu nian,” Ministru Fidelis relata hafoin ramata reuniaun ezekutivu iha Palásiu Governu, kuarta ne’e.

Postavós Governu ne’e haktuir, inisiativa ne’e foin halo de’it aprezentasaun hodi informa ba membru Governu sira katak baze legál saida de’it mak iha hodi halo desizaun kona-ba saláriu prezidente ba empreza públika ida (EP) no institutu públiku (IP) sira.

“Ami halo aprezentasaun ba membru Governu sira, nune’e sira bele apár ho di’ak no iha baze legál. Ita presiza hadi’a no armoniza padraun ne’ebé klaru ba rejime remuneratóriu ba hirak ne’ebé maka kaer knaar iha administrasaun indereta Estadu sira nian,” nia akresenta.

Tuir governante ne’e, presiza iha grau no justifikasaun klaru se lae EP no IP laiha armonizasaun rejime ne’ebé klaru kona-ba sira ninia saláriu tanba agora rejime definisaun saláriu ne’e seidauk iha.

Durante ne’e aplikasaun salariál ba administrasaun indereta Estadu iha regra ketak-ketak tanba ne’e maka Prezidénsia Konsellu Ministru (PCM, sigla portugés) halo aprezentasaun ba membru Governu sira hotu, nune’e iha tempu oin-mai bele aprezenta proposta lejizlativa ruma hodi padroniza rejime salariál remuneratóriu ba hirak ne’ebé kaer kargu iha administrasaun indereta Estadu nian.

“To’o agora konfirma katak laiha baze ida armonizadu, entaun iha métodu ketak-ketak ba definisaun nível salariál, balun iha lei orgánika harii EP no IP ida temi kedan saláriu, balun saláriu sei define tuir dekretu Governu, no balun fali dehan saláriu sira ne’e sei halo tuir diploma konjunta ministeriál ba ministru tutela inklui Ministériu Finansa, ne’ebé to’o agora Governu seidauk iha regra padronizadu,” Ministru argumenta.

Enkuantu, PCM sei halo aprezentasaun hikas iha reuniaun KM tuir mai tanba aprezentasaun ne’ebé hala’o ona ne’e seidauk ko’alia kona-ba tabela maibé fó hanoin de’it ba governante sira.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here