PFMO “OSAN POVU NIAN, JERE HO DI’AK” realiza workshop kona-ba Lei foun Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun (MPKK) ba majistradu sira hosi Ministériu Públiku no espesialista sira hosi Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC). Imajen/PFMO

DILI, 09 fevereiru 2021 (TATOLI)-PFMO “OSAN POVU NIAN, JERE HO DI’AK” realiza workshop kona-ba Lei foun Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun (MPKK)  ba majistradu sira hosi Ministériu Públiku no espesialista sira hosi Komisaun Anti-Korrupsaun (CAC).

Komunikadu imprensa ne’ebé, tersa ne’e, Agência TATOLI asesu hosi PFMO relata formasaun ne’e hahú hosi loron 8 fevereiru to’o loron 19 marsu, tinan ne’e, ne’ebé fahe ba grupu tolu ho ema na’in-17 kada grupu ida, entre majistradu sira hosi Ministériu Públiku no espesialista sira hosi CAC mak sai parseiru importante hosi projetu PFMO-C2 “OSAN POVU NIAN, JERE HO DI’AK”.

PFMO realiza formasaun kona-ba Lei MPKK. Imajen/PFMO

Inisiativa ida ne’e rezultadu hosi domíniu ba prevensaun no kombate korrupsaun ne’ebé iha falla lejizlativu iha ámbitu kriminalizasaun ba enrikesimentu ilísitu, ba responsabilizasaun hosi ema koletivu no ba kriminalizasaun ba korrupsaun iha setór privadu.

Aliñadu ho orientasaun sira hosi Konvensaun Nasaun Unida Kontra Korrupsaun (UNCAC), ne’ebé tama vigór iha orden internasionál iha loron 12 jullu 2003, no ratifikadu iha Estadu 171, entre sira Timor-Leste, hosi rezolusaun iha Parlamentu Nasionál iha loron 25 novembru 2008.

Nota komunikadu ne’e mós haktuir konvensaun ida ne’e, juridikamente vinkulante, obrigada Estadu sira atu prevene no kriminaliza korrupsaun; atu promove kooperasaun internasionál; atu rekupera sasán sira mak na’ok; atu hadi’a asisténsia tékniku no troka ba informasaun sira iha setór públiku no privadu.

Iha Timor-Leste iha loron 26 agostu 2020 publika Lei 7/2020, ho vacatio legis loron 180, mak signifika katak nia tama em vigór iha loron 22 fevereiru 2021.

Projetu kofinansiadu  hosi Uniaun Europeia, kofinansiadu  no  jere hosi Camões I.P. OSAN POVU NIAN JERE HO DI’AK (PFMO – C2).

Lei ida ne’e kontempla rekizitu balun mak refere tiha ona, simu rekomendasaun sira hosi UNCAC no nia komplexa, mak iha norma sira hosi organizasaun administrativu, direitu administrativu sansionatóriu, kontraordenasaun, no títulu ida dedikadu ba dispozisaun kriminál sira (penál no prosesual penál), mak presiza estudu kle’an no operasionalizasaun ida mak ezije investimentu signifikativu ida hosi rekursu no mós formasaun sira.

Iha kontextu ida ne’e, no ho objetivu atu prepara kedas iha faze dahuluk, majistradu sira hosi Ministériu Públiku no espesialista sira hosi CAC tanba ne’e workshop ida ne’e hakarak halo estudu konjuntu ida kona-ba diploma legal foun ida ne’e tanba besik ona loron  atu lei ida ne’e tama em vigór.

Formadór iha formasaun ne’e maka Majistradu ho Jestór hosi area Kriminalidade Ekonómiku no Finanseiru, Dr. Manuel Santos hamutuk ho Inspetór-Xefe hosi Polísia Judisiária hosi Portugal, Dr. Rui Santos.

Jornalista   : Nelson de Sousa

Editór        : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here