Prezidente Interinu ba Kandidatu Partidu Fitun, Salvador Tilman. Imajen/Espesiál.

DILI, 22 janeiru 2021 (TATOLI)–Kandidatu Partidu Fitun (PF) sei kompleta rekizitu balu ne’ebé Tribunál Rekursu (TR) husu iha tempu badak nia laran.

Prezidente Interinu ba Kandidatu Partidu Fitun, Salvador Tilman, hateten Partidu Fitun hatama ona pedidu inskrisaun ba Ministériu Justisa (MJ) maibé Tribunál Rekursu husu atu prenxe didi’ak hodi kumpre artigu 13 hosi lei partidu polítika.

Nia haktuir, iha inskrisaun dahuluk mosu fallansu tékniku iha dirasaun notariadu tanba rekoñese de’it grupu ba kartaun eleitorál maibé TR dehan ne’e labele.

Nia fó ezemplu, Tribunál Rekursu lakohi autentikasaun ba kartaun eleitorál 500 (grupu kartaun eleitorál) maibé tenke kada kartaun eleitorál ka follla.

Nia hateten, nia parte sei hadi’a no bainhira hadi’a ona mak sei submete fila-fali, agora sei iha prosesu hadi’a tanba auténtika ne’e tenke kuidadu maibé iha tempu badak nia laran ne’e sira sei hatama fila-fali.

Nia dehan, Tribunál Rekursu la determina tempu ba Partidu Fitun maibé bainhira prenxe hotu rekizitu sei submete ba Ministériu Justisa (MJ).

“Autentikasaun dokumentu ne’e tenke folla ka kartaun eleitorál tanba iha notariadu doutór na’in-tolu mak halo autentikasaun ne’e. Labele rekoñese kada grupu maibé Tribunal Rekursu dehan rekoñesimentu ne’e tenke kada folla,” nia dehan. 

Tribunál Rekursu, tuir nia, husu hadi’a autententikasaun ne’e tenke kada folla kartaun eleitorál, katak auténtika kada kartaun eleitorál labele rekoñese kada grupu kartaun eleitorál.

“Tribunál Rekursu husu mós signifikadu hosi Fitun ne’e tan ne’e mak sira sei halo anónimu ne’e ba PF (Partidu Fitun) tanba tuir lei. Hirak ne’e mak Tribunál Rekursu indefere ne’e, tanba ne’e ami sei halo fali inskrisaun ba Ministériu Justisa depois mak hosi Ministériu Justisa, liuliu dirasaun notariadu enkamiña ba Tribunál Rekursu,” Salvador Tilman informa ba Agência TATOLI iha Dili, sesta ne’e.

Nia dehan, dokumentu kona-ba kartaun eleitorál ne’ebé submete ba MJ tenke ho kartaun eleitorál orijinál. Nia hatutan, bainhira auténtika ona kartaun eleitorál hosi MJ sei lori fotokópia ba Tribunál Rekursu.

“Kandidatu Partidu Fitun, oras ne’e rekolla ona kartaun eleitorál rihun 29, rekolla kartaun eleitorál foun mós sei kontinua, tanba importante liu mak prenxe rekizitu sira tuir lei haruka,” nia dehan. 

Nia esplika, rekolla kartaun eleitorál ne’ebé tuir lei mínimu rihun-ida kada munisípiu no totál minimál rihun 20.

“Ami sei verifika didi’ak internál partidu ninian katak tuir ona lei partidu polítiku nian entaun submete fali ona,” nia dehan.

Prezidente Interinu ba Kandidatu Partidu Fitun ne’e rekoñese seidauk bele halo atividade polítika tanba Tribunál Rekursu seidauk anunsia ezisténsia partidu refere.

Tanba, nia dehan, tuir lei partidu polítiku nian katak partidu foun sira tenke iha apoiante rihun 20, iha sede própriu, bandeira, estatutu no naran partidu nian.

Objetivu fundamentál PF

Nia fó-sai katak, ezisténsia partidu Fitun ho objetivu la’os kontra partidu A ka B maibé ninia objetivu hakarak mobiliza sidadaun hotu-hotu ne’ebé durante ne’e taxa partisipasaun tún beibeik, mobiliza ema hotu-hotu tenke tuir eleisaun.

Segundu, nia dehan, Partidu Fitun haree katak hakarak partisipa iha dezenvolvimentu liuliu atu kompleta independénsia totál ba ita-nia rain tanba tuir Fitun nia haree independénsia ne’ebé oras ne’e ita hetan ne’e independénsia polítika, seidauk hetan independénsia ekonómika no seidauk hetan independénsia kulturál, liuhosi partidu mak bele implementa programa sira-ne’e hotu. 

Nia esplika, independénsia polítika iha ona tanba iha ona rai, povu, bandeira, ino nasionál no Konstituisaun RDTL.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here