Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Fernandes. Imajen/Antonio Gonçalves.

DILI, 15 janeiru 2021 (TATOLI)—Centro Nacional Chega (CNC), ita tinan ne’e, hala’o planu prioridade boot rua (2) mak hanesan mak promove implementasaun rekomendasaun relatóriu CAVR “Chega!” nian no mós rekomendasaun relatóriu CVA “Pre Memoriam ad Spem” no peskiza memorializasaun ne’ebé mak CNC foka nafatin ba halo peskiza istóriku mapeamentu ba fatin istóriku sira iha territóriu Timor-Leste.

Notísia Relevante: Relatóriu CAVR-CVA rekomenda ba Estadu atu halo polítika reparasaun

“CNC iha programa boot rua ne’ebé mak sei implementa iha tinan ne’e ho orsamentu $3.176 mak hala’o planu prioridade boot rua (2) mak hanesan mak promove implementasaun rekomendasaun relatóriu CAVR “Chega!” nian no mós rekomendasaun relatóriu CVA “Pre Memoriam ad Spem” no peskiza memoralizasaun,” Hugo Maria Fernandes ba Agênsia TATOLI iha nia knaar fatin, Antigu Komarka Balide, Dili, kinta ne’e.

Tanba, Hugo fernandes hatutan, iha tinan kotuk (2020) ne’e CNC halo ona peskiza memorilizasaun iha munisípiu neen (6), entaun iha tinan ne’e CNC sei presiza kompleta tan munisípiu neen (6) seluk mak Baucau ne’e hela metade, Viqueque, Lautém, Manufahi, Covalima Liquiça no inklui RAEOA.

Nia dehan, iha  semana kotuk CNC hala’o ona enkotru koordenasaun atu identifika uluk fatin sanulu ne’ebé mak atu dezenvolve sai fatin destinasaun turístiku, entaun Ministériu Turizmu, Komersíu no Indústria (MTKI) tau osan atu identifika uluk fatin 10 ne’ebé mak sai fatin istóriku orsida bele dezenvolve sai fatin turizmu istóriku nian.

Ezemplu, nia hateten, estinasaun fatin turizmu Ramelau, fatin peregrinasaun sira, maibé MTKI mós hakarak halo dezenvolve sai fatin turizmu atu nune’e ema bele ba vizita. Entaun, tuir nia, tinan ida-ne’e identifika fatin 10 hodi dezenvolve monumentu ruma iha fatin refere no sei kompleta ho fasilidade públiku.

Iha ne’e, nia esplika, CNC prepara mak narativa kona-ba saida mak akontese iha fatin ne’e, nune’e prepara vítima sira atu sai hanesan tour guide no hosi ne’e mak ema bele hatene informasaun saida mak akontese iha fatin refere.

Aleinde ida-ne’e, nia dehan, CNC sei halo peskiza ba temátiku hodi haree kauza hamlaha hosi periodu rezisténsia no CNC mós sei tau sinál ba fatin istóriku sira iha TL.

Tanba, nia haklaken, fatin istóriku tama ba faze finalizasaun iha Dili hamutuk 21, tanba ne’e CNC hanoin atu tau sinalizasaun ba fatin muzeu 21 mak hanesan santa kruz, levantamentu Marabia, Tasi-tolu, Kakaulidun Abrigu Xanana nian, post SGI agora sai fatin Embaixadór Indonézia, fatin barak iha Colmera, Hera, Ataúro fatin destaradu, no seluk tan.

“Iha munisípiu sira ezemplu, ita ko’alia kona-ba prizaun maiória eis edifísiu militár indonézia nian ne’ebé sai fatin detensaun no hanesan edifísiu polísia sai fatin istória no mós hanesan Pouzada Baucau ne’e, fatin istória ne’ebé uluk militár indonézia sira uza halo violasaun onoin,” nia hateten.

Hugo afirma, depende fatin balun nia kondisaun sei di’ak no fatin balun presiza hadi’a. Kestaun ne’e, CNC koordena ho Ministériu Justisa (MJ) tanba iha kategória rua aspetu legál mak hanesan fatin públiku Estadu nian no ida ema-nia uma privadu tanba ida-ne’ebé Estadu nian ne’e tenke halo koordenasaun ho Sekretáriu Estadu Teras Proriedade (SETP) no ida privadu ne’e ba ko’alia ho na’in.

“Tanba ne’e, agora atu halo diskusaun ho MJ bele ka lae. MJ halo dekretu Governu ida fatin ne’ebé mak ita identifika istória ne’e sai patrimónia Estadu nian, maibé nia prosesu atu halo manutensaun no regulasaun. Maibé, sira tenke halo uluk dekretu ida hateten ne’e patrimóniu Estadu ne’e hosi aspetu legal,” nia dehan.

Fatin istóriku hirak ne’e, nia akresenta, iha aspetu fíziku iha tolu mak balun abandona totál, ema hela maibé la modifika fatin istóriku nia orijen ne’e iha nafatin, no ida seluk ema ema hela no halo modifiksaun ka sobu halo uma foun fali, entaun nia orijen ne’e lakon.

Aleinde programa rua ne’e, nia afirma, iha mós sub-programa hanesan reparasun ba sobrevivente, tinan ida ne’e kontinua rejistu komesa hosi prosesu rejistu sobrevivente sira, no halo verifikasaun.

“Apoiu ne’e ne’e bele mai ho finanseiru ne’ebé parseiria ho Ministériu Solidaridade Sosiál no Inkluzasaun (MSSI) no mós ita halo nota entendimentu ho MS atu bele fó apoiu tratamentu saúde ba vítima sira,” Hugo dehan.

Nia dehan sub-programa ba tinan ne’e, ikus mak programa diseminasaun ba embaixadór sira ne’ebé mak atu servosi iha rai-li’ur.

“Tinan kotuk ne’e ita kompleta Munisípu 12 inklui RAEOA no tinan ida-ne’e ita foku liu fali ba grupu sira. Ezemplu ita hakarak halo diseminasaun ba ita-nia embaixadór sira-ne’ebé mak atu ba servisu iha rai-liur atu sira mós iha koñesementu ba relatóriu “Chega!” no relatóriu “Per Memoriam Ad Spem”, ba liur karik sira bele tulun disemina ida-ne’e. Tanba relatóriu rua ne’e úniku ida-ne’ebé mak esperensia di’ak Timor nian bele fahe ba rai-li’ur,” nia hateten.

Nia esplika, CNC mós atu halo diseminasaun ba iha grupu relijioza sira, atu sira mós bele hatene saida mak relatóriu “Chega!”” no saida mak sai nu’udár grupu relijioza sira nian hodi bele apoiu servisu CNC nian liuliu iha ámbitu diseminasaun nian.

“Ne’e programa prioridade sira-ne’ebé mak ita atu halo iha tinan ida-ne’e. Agora prosesu finál ona, ita elabora planu operasionál hotu ona. Semana ida-ne’e no semana oin, ita hatama ba iha Ministériu Finansa, nune’e iha loron 01 fevereiru ne’e, orsamentu bele ezekuta ona,” nia dehan.

Notísia Relevante: Governu implementa ona rekomendasaun “Chega!” 70%

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here