Prezidente Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), Joaquim dos Santos ‘Boraluli’. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão

DILI, 07 dezembru 2021 (TATOLI)—Komisaun A (Justisa no Konstitusionál) iha Parlamentu Nasionál, hein hela proposta-lei finansa munisipál ne’ebé oras ne’e sei iha Ministériu Administrasaun Estatál tanba projetu-lei refere iha ligasaun ho projetu-lei eleitorál munisipál no projetu-lei lokál ba desentralizasaun administrativa.

Notísia Relevante: Governu sei aprezenta proposta-lei finansa munisipál ba PN

“Governu sei haruka lei finansa munisipál mai Parlamentu Nasionál maibé lei finansa munisipál mak Governu haruka ona mai karik, bele hatama pokote ida ho lei podér lokál no lei eleisaun munisipál,” Prezidente Komisaun A, Deputadu Joaquim dos Santos “Boraluli”, esplika ba jornalista sira, iha Parlamentu Nasionál, kinta ne’e.

Maske proposta-lei finansa munisipál ne’e sei iha Governu maibé Komisaun espesializada ne’ebé trata asuntu Justisa no Konstitusionál ne’e halo ona diskusaun ba projetu-lei eleitorál munisípal, projetu-lei podér lokál no desentralizasaun administrativu ba iha komunidade munisípiu Cova Lima, Bobonaro, Ermera no Aileu iha tinan 2020 liubá.

“Iha diskusaun klaran mak lei finansa munisipál ne’e tama entaun iha audiénsia mak halo dala-ida de’it ona. Ha’u rona dehan sira hatama ona iha Konsellu Ministru,” nia dehan.

Nia hatutan, maske lei finansa munisipál ne’e seiauk aprezenta maibé maibé la fó impaktu ba prosesu diskusaun tanba iha ligasaun ho lei podér lokál ba desentralizasaun administrativu no lei eleitorál munisípál.

“Se aban-bainrua hatama, Prezidente Parlamentu Nasionál baixa, komisaun bele ajusta kalendária hatama de’it. Ita mós sei rona matenek nai sira, rona ema polítiku sira hodi fó sira-nia opiniaun, para ita halo lei ida pelumenus ema barak mak dehan katak lei ne’e di’ak,” nia akresenta.

Maske nune’e, nia dehan, projetu-lei rua ne’e sei suspende ba fulan-marsu hafoin kontinua audiénsia públiku iha baze tanba sei falta munisípiu hitu (7) mak seidauk halo audiénsia públiku.

Entretantu projetu-lei podér lokál ba desentralizasaun administrativa iha artigu hamutuk 183 no projetu-lei eleitorál munisipál kontempla artigu 135.

Deputadu no deputada sira-ne’e sai proponente ba projetu-lei podér lokál ba desentralizasaun administrativu mak hanesan Patrocínio Fernandes dos Reis (CNRT), Noé da Silva Ximenes “Buka-tuir” (PLP), António Verdiál de Sousa (KHUNTO), Abel Pires da Silva (PLP), Isabel Ximenes (UDT/FM), Carmelita Caetano Moniz (CNRT), Maria Rosa da Câmara “Bisoi” (CNRT), Virgínia Ana Belo (CNRT), Regina Freitas (PLP) no Gabriel Soares (CNRT).

Nune’e mós deputadu no deputada sira-ne’e sai proponente ba projetu-lei eleitorál munisipál ne’e mak Patrocínio Fernandes dos Reis (CNRT), Noé da Silva Ximenes “Buka-Tuir” (PLP), António Verdiál de Sousa (KHUNTO), Abel Pires da Silva (PLP), Isabel Ximenes (UDT/FM), Carmelita Caetano Moniz (CNRT), Maria Rosa da Câmara “Bisoi”.

Projeteu-lei inisia dezde Arão Noé de Jesus da Costa Amaral, sei asume kargu Prezidente Parlamentu Nasionál.

Iha loron 29 novembru 2020 liubá, iha Liquiçá, Ministru Administrasaun Estatal Miguel Pereira de Carvalho, dehan sei aprezenta proposta-lei finansa lokál ba Parlamentu Nasionál hodi kompleta projetu-lei podér lokál ba desentralizasaun administrative no projetu-lei eleisaun munisipál.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here