Reprezenta HASATIL, Mariano Ferreira. Imajen TATOLI/Osória Marques

DILI, 09 dezembru 2020 (TATOLI–Forum Organizasaun Naun Governamentál Timor-Leste (FONGTIL) liuhosi ONG Nasionál Hametin Agrikultura Sustentável Timor Lorosa’e (HASATIL) durante ne’e halo análiza ba Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2021 ba Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) nian konsidera katak montante sae dupla  $31,964,000.

Reprezenta HASATIL, Mariano Ferreira, hateten objetivu hosi aprezentasun hosi OJE 2021 ne’e tanba FONGTIL nu’udar organizasaun ida fó mahon ba NGO Internasionál, Nasionál no Lokál sira atu hato’o sira-nia análiza ida-idak liga ho Orsamentu Jerál Estadu 2021 ninian iha kada setór.

“Ha’u reprezenta HASATIL aprezenta kona-ba Orsamentu Jerál Estadu iha setór agrikultutra ba 2021 nian. Objetivu hosi aprezenta supmisaun ne’e bazea setór agrikultura nian ne’ebé maka semana liu ba ami aprezenta ona ba Parlementu Nasionál, tanba ita haree totál Orsamentu Jerál Estadu maka millaun $1.895, hosi totál ne’e aloka ba  millaun $31, 964,000 ho  1.69% ba MAP. Ami konsidera montante ne’e sa’e dupla kompara ho média persentajen OJE ba MAP iha tinan lima ikus ne’e,” Mariano Ferreira hatete iha Salaun FONGTIL Caicoli, Dili, kuarta ne’e.

Nia dehan, aumenta montante orsamentu ne’e pasu ne’ebé pozitivu maibé presiza haree ou análiza didi’ak katak aumenta hirak ne’e ba programa saida de’it.

Tanba haree katak sensus agrikultura 2019 ne’ebé foin lansa iha fulan kotuk hatudu katak  66% populasaun iha Timor-Leste maiória iha munisípiu sira ho vida agrikultór, hanesan balu hakiak animál no peska. 

“Ha’u-nia aprezentasaun ida ne’e foku liu ba análiza orsamentu iha setór agrikultór nian hanesan iha livru 2B, ne’ebé mak agora Parlamentu Nasionál debate hela ne’e hakerek informasaun klaru kona-ba ministériu hotu-hotu ninia orsamentu inklui programa ne’ebé mak atu la’o iha tinan 2021 nian. Agora, iha ami-nia análiza iha parte infrastrutura montante $4,323,000 nian ne’ebé mak hola parte mós iha MAP no mós orsamentu ne’ebé aloka ba kada 12 munisípiu $3,578,000 oinsá atu dezenvolve agrikultura inklui orsamnetu aloka ba RAEOA  $1,103,493 ne’ebé mak ita haree hosi parte agrikultura nian ba 2021 nia totál $40,968,493,” nia hateten.

Nia dehan, proposta OJE MAP nian ba 2021 sa’e tanba sira aumenta dirasaun jerál foun rua no dirasaun nasionál foun haat.

“Ita haree alokasaun boot liu ba iha bens servisu ho montante milliaun $14.5 no millaun $4.1 ba saláriu no vensimentu. Iha totál bens servisu no saláriu vensimentu ne’ebé mak maiória gasta ba funsionamentu instituisaun nian hamutuk 58% hosi OJE MAP nian. Ita haree forsa traballu MAP nian sa’e hosi 1.037 iha 2019. Hosi 1.153 ba 2021, no iha mudansa mós iha estrutura MAP nian ne’ebé aumenta dirasaun jerál foun rua, dirasaun jerál servisu koparativu no diarasaun jerál kooperasaun dezenvolvimentu instituisaun, no dirasaun nasionál haat nune’e aumenta tan aloksaun orsamentu MAP nian saláriu bens no servisu,” nia esplika. 

Tanba ne’e, nia husu ba Parlamentu Nasionál katak orsamentu  ne’ebé la nesesivu ka bainhira ministériu sira aprezenta sira-nia programa ne’ebé razaun la forte hanesan saláriu ba asesór sira, kustu operasionál  no seluk tan ne’e di’ak liu hasai tiha atu nune’e labele fó todan ba OJE.

HASATIL rekomenda ba Governu katak orsamentu aloksaun ba MAP 2021 ne’ebé ho montante boot ne’e tenke tau prioridade ba irigasaun ba eskala kiik ba suku no aldeia sira, suporta família agrikultór, kria kondisaun ba agrikurtór sira asesu ba fini di’ak molok tempu kultivasaun, hakiak aminál, hakiak ikan no peska.

HASATIl rekomenda ba Governu atu akompañia agrikultór sira-nia prosesu produsaun, ajuda lalais problema moras ka peste, promove indústria transformadór no merkadu, suporta konservsaun floresta no bee-matan, jere didi’ak osan povu nian ho planu ne’ebé loloos.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here