Diretor Ezekutivu CNC, Hugo Fernandes. Imajen TATOLI/Osória Marques

DILI, 07 dezembru 2020 (TATOLI)–Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes, hateten Timor-Leste komemora memória 7 dezembru 1975 ba dala-45 hodi inaugura monumentu “Memoriál 7 dezembru 1975” atu hanoin hikas memoria pasada sai dalan di’ak liu hodi refleta loron nasionál memória nian atu nune’e dame bele moris iha TL.

Notisia Relevante: Povu TL tenke hanoin nafatin eroi-eroina ne’ebé mate iha 7 dezembru

Memória pasada sai dalan ne’ebé di’ak liu, hodi refleta ba ita, iha esforsu nasionál ida atu hatudu katak dame bele moris iha Timor Leste,” Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes, hateten iha nia diskursu iha ámbitu selebrasaun Memoria 7 dezembru 1975 iha ponte kais, Dili, segunda ne’e.

Hugo Fernandes hateten, monumentu “Memoriál 7 Dezembru 1975” ne’e atu oinsá mak timoroan ho nia kapasidade rasik hodi bele transforma memória pasada nu’udar objetu turístiku no atu harii konsiénsia ema-nian.

Tanba ne’e, nia dehan, CNC fiar no garantia katak vizitante sei vizita fatin istóriku tanba autór ba istória refere barak mak sei moris.

“CNC fiar katak turista rai-laran no rai-liur hakarak vizita no aprende ita-nia istória, tanba ema sira ne’ebé halo istória ne’e barak mak sei moris no fatin sira-ne’e sei hatudu memória pasada sira,” nia hateten. 

Iha Memoriál 7 dezembru ne’e, nia esplika, hatudu aspetu tolu iha loron istóriku 1975 mak sena dahuluk hatudu ró-ahi aviaun ho parkelista sira ne’ebé mak tuun iha TL inklui Dili, iha 7 dezembru 1975.

Sena daruak hatudu katak jestu abstratu katak konseitu memoriál atu dignifika ema atu la hawelok ema ida de’it. Maibé tenke hatudu hosi jestu reprezentasaun aktu violentu ne’ebé akontese.

“Imajén ne’ebé ita-boot sira haree ne’e mak aktu violentu ne’ebé ita-nia mártir sira hetan iha 7-8 dezembru 1975, no mós naran sira ne’ebé masakradu iha Dili, tuir rejistu relatóriu CAVR “Chega!” nian,” nia esplika.

Biban ne’e, Diretór CNC hatete família mártir sira ne’ebé naran iha momentu ne’ebá Comissão Acolhimento, Verdade e Recociliação (CAVR) seidauk rekolla maibé CNC sei bele rejista tanba sei iha espasu.

“Família mártir sira ne’ebé mak naran seidauk rekolla hotu karik, ita sei iha espasu barak. Nune’e, husu ba mártir sira bele hato’o mai ami ne’ebé mate iha 7-10 dezembru no dala ruma liután to’o loron dahuluk invazaun Indonézia iha TL. Nune’e, ita fó onra, dignifika no fó rekonesimentu ba ita-nia mártir sira, hodi hanoin nafatin sira,” Hugo hateten. 

Nia hateten, iha sena datoluk nian, hatudu katak família hosi saudozu Roger East iha outubru 2000 prepra ona plaka, maibé CNC foin simu iha 2019, entaun ohin tau mós plaka memoriál Roger East iha fatin ne’e.

Iha serimónia selebrasaun no inagurasaun Memorial 7 dezembru 1975 ne’e, hetan partisipasaun hosi reprezentante Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, membru Governu daualu nian inklui eis titulár no sobrevivente sira hosi konflitu politíku pasadu 1975-1999.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here