Kondisaun Eskola Bázika Filiál Santa Teresinha Quelicai grave. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo.

DILI, 05 outobru 2020 (TATOLI)—Hanesan Foho Matebian be nia hun kuda metin no nia abut kesi-aan iha fatuk hun sira, obra antiga ne’ebé harii iha Foho Matebian nia hun ne’e kesi-aan ba Foho Matebian nia abut ho oin naburut. Obra antiga, liman-rohan hosi okupasaun Indonézia nian ne’ebé harii iha tinan 1984 ne’e, ninia kondisaun aliserse malahok halo konstrusaun-tuan ne’e nia oin hanesan ema ne’ebé foin hadeer hosi toba-fatin be nia oin la fase.

Ohin loron, obra antiga ne’e ninia oin tuan be tuan tebes ona. Oin namkurut. Malahok. Kakuluk sira mean-metan, karik tanba mahon-been, udan no anin nia liman-fatin. Zinku sira be taka obra antiga ne’e nia kaluluk mesak feruzen be furezen. Bainhira udan monu rai, udan-been sira suli tuir zinku nia ku’ak sira, turu no suli tama ba sala-de-aula nia laran.

Kondisaun Eskola Bázika Filiál Santa Teresinha Quelicai grave. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo.

Aliserse no didin-lolon sira, naksobu ida ba ida no nakloke monu ba rai. Odamatan no janela sira be orna obra antiga ne’e, haree lahok ona no nakloke ba-mai. Odamatan tuan hetok tuan, aat no naksobu. Janela tuan sira lahok anba tempu ida-nia kbiit. Janela sira ne’e, balun lori tripleks taka no selok netik ba-mai. Balun husik nakloke luan.

Hareee sala, hanesan na’in laek no ema ida la tau matan. Haree kois tan, atu hanesan balada fuik sira-nia horik fatin. Afinál obra antiga ne’ebé harii iha tinan 1984 ne’e, nu’udar fatin ba Quelicai oan sira buka matenek no hadau futuru.

Daudaun ne’e, obra antiga ne’e halo ona tinan 36 (1984-2020). Hori uluk liu, konstrusaun-tuan ne’e sai hanesan Sekolah Dasar Katholik Santa Teresinha ne’ebé lori Quelicai-oan lubun ida buka no na’uk matenek iha fatin ne’e. Iha era Ukun Rasik-Aan ne’e, obra-tuan refere utiliza nafatin sai hanesan fatin human matenek hanesan Eskola Bázika Filiál (EBF) Santa Teresinha.

Karik tanba konstrusaun-tuan ne’e nia otas tuan tebes duni ona, mak halo eskola ne’e nia kondisaun grave tebes. Maske nune’e, estudante no profesór sira nafatin halo atividade apendizajen iha konstrusaun-tuan ne’e nia mahon—konstrusaun bele tuan maibé sira-nia espiritu aprende ne’e la malahok to’o ohin loron.

Ho oin naburut no ho esperansa be nakonu, Diretór Eskola Bázika Filial Santa Teresinha, Fernando José Freitas Soares, reprezenta estudante no profesór sira hodi halerik no haklaken estudante lubun nia esperansa oinsá profesór sira bele fahe matenek ba estudante sira ho dignu iha konstrusaun-tuan be atu monu hakdasak ne’e nia mahon okos.

“Kondisaun Eskola Bázika Filiál Santa teresinha grave tanba eskola ne’e ezisténsia tinan 36 ona. Ami-nia eskola primária Postu Quelicai ne’e grave ona maibé ami pasiénsia hodi uza nafatin. Maske ami halo proposta hato’o ona ba Edukasaun Munisipál no mós hato’o direta ba Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) iha nasionál maibé laiha resposta hosi leten to’o agora. Agora, pasiénsia de’it. Razaun ami hato’o proposta tanba kondisaun eskola la permite atu halo aprendizajen. Hanesan, ohin dadeer, anin boot mai sobu tan uma-satán (kakuluk). Tempu udan ne’e araska tanba udan-been suli livre tama sala-de-aula tanba zinku mesak kuak ba-mai ona. Ami atu halo saida se husu ba ukun na’in sira tuur la book-aan,” Diretór Eskola Bázika Filial Santa Teresinha, Fernando José Freitas Soares, hato’o preokupasaun ne’e ba Agência TATOLI iha ámbitu inaugurasaun monumentu memória Saudozu Pe. João de Deus, SDB, iha Quelicai, sábadu ne’e.

Nia haktuir, kona-ba fasilidade eskola ne’e sufisiénte ona ba estudante no profesór atu uza tanba fasilidade sira hanesan karteira no kadeira sira-ne’e uluk matebian Saudozu Pe. João de Deus Pires, SDB, mak hato’o proposta mak haruka hosi rai-li’ur mak mai maibé kleur tiha entaun bal-balun aat hotu.

To’o ohin loron, durante tinan naruk nia laran, estudante no profesór sira uza nafatin sasán aat ne’e tanba laiha kadeira no karteira foun ne’ebé di’ak atu sira utiliza. Maske sira hato’o ona proposta ba Governu liuhosi Minsitériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) maibé to’o oras ne’e proposta hirak ne’e hela ba proposta de’it.

“Ami preokupa mak tempu udan. Tanba udan mós besik monu rai ona. Ami la hatene dalan atu solusiona kestaun ne’e oinsá. Husu ba husu mai, Governu mós seidauk tau matan no la fó interese ba ami-nia proposta sira-ne’e. Lahatene, udan monu rai ne’e, estudante sira-ne’e ami lalin ba ne’ebé no ami halo prosesu aprendizajen ne’e iha mahon ida-ne’ebé lerek. Husu boot, Governu bele haree no rona netik ami-nia halerik ne’e. Husu ba Na’i ministru no ministra sira, se netik tilun no rona netik ami-nia halerik ne’e,” dehan diretór ne’e ho haraik-aan.

Kondisaun Eskola Bázika Filiál Santa Teresinha Quelicai grave. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo.

Se membru Governu sira seidauk bele haree no rona halerik ne’e karik, diretór ne’e husu ba Agência TATOLI atu sai hanesan matan no tilun atu hato’o hela sira-nia lian halerik ne’e ba Governu bo parte relevante hanesan Ministériu Edukasaun atu toma ba kondisaun eskola Bázika Filial Santa Teresinha, Postu Administrativu Quelicai ne’e maske eskola ne’e eskola misaun nian.

“Ho kestaun ne’e, ami husu ba mídia Agência TATOLI atu hato’o hela ami-nia lian ba Governu no parte relevante hanesan Ministériu Edukasaun atu haree ba kondisaun Eskola Bázika Filial Santa Teresinha Postu Administrativu Quelicai maske eskola ne’e eskola misaun nian,” nia tatoli lian-tatoli ne’e ba TATOLI.

Diretór ne’e informa, totál estudante sira ne’ebé daudaun ne’e buka matenek iha Eskola Bázika Filiál Santa Teresinha ne’e hamutuk na’in-171 ho profesór hamutuk na’in-11 inklui ho Diretór Eskola. Profesór sira ne’e kompostu hosi profesór permanente na’in-sia (9) no profesór temporáriu iha na’in-rua (2). Eskola ne’e iha sala-de-aula hamutuk haat (4).

Hanesan Foho Matebian be nia hun kuda metin iha rai no nia abut kesi-aan iha fatuk hun sira, karik Governu sei rona diretór eskola ne’e nia halerik hodi hamatan ba Eskola Bázika Filiál Santa Teresinha Quelicai no hametin eskola refere hamriik metin hanesan Foho Matebian be hamriik metin hodi hamahon netik Quelicai oan sira nafatin ba nafatin? Karik nune’e bainhira? La nune’e entaun tanba saida?

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here