Masakre 6 setembru 1999 iha Suai. Imajen/Espesial.

Ami to’o iha fatin ne’e, afinál sira-ne’ebé mate ne’e, ami foti ida ba ida, sura hamutuk nain-14 mak ema sunu lori karau teen maran halo mutuk tiha.

DILI, 13 setembru 2020 (TATOLI)—Masakre Setembru Negro identiku de’it ho Masakre Igreja Ave Maria Suai iha 06 setembru 1999 ne’ebé kuñesidu iha mundu maibé afinál masakre seluk mós akontese iha loron 12 fulan setembru 1999 ne’ebé membru militár Tentara Nasional Indonesia (TNI) sira oho timoroan na’in-15 iha Suku Lactos, Suai-Covalima.

Hafoin tinan-21 masakre ne’e akontese, juventude mate-restu Masakre 12 Setembru iha Lactos, Gregorio “Goris” Carvalho, haktuir istória kruel no masakre nakukun ne’e ba jornalista Agência TATOLI, Cancio Ximenes, liuhosi entrevista via WhatsApp (WA), domingu ne’e. Juventude Mate-Restu Gregorio “Goris” Carvalho haktuir;

Juventude mate-restu Masakre 12 setembru iha Lactos, Gregorio “Goris” Carvalho. Imajen/Facebook; Maufinu Lactos.

Hosi ha’u juoventude mate-restu naran Ggregorio “Goris” Carvalho. Ha’u hakarak konta tuir istória ka masakre (trajedia) ne’ebé akonstese mai hau ho hau nia kolega joven seluk iha tinan 1999 liubá iha Munisípiu Covalima (Suai).

Iha loron 27 fulan fevereiru tinan 1999, akontese asaltu ida-ne’ebé makaas tebe-tebes hosi milísia LAKSAUR ba ami iha área POST Tilomar nian iha Suku Kasabauk, Aldeia Kawa Uman, bolu baibain ho naran Kampung Rumah Murah.

Iha tuku 10.00 kalan, ami na’in-10 resin rua iha uma laran atu akompaña notísia liuhosi Televisi Republik Indonesia (TVRI) kona-ba prezidente Indonézesia B.J. Habibie atu fó sai anunsiu kona-ba opsaun rua ba Timor-Leste ne’ebé atu involve povu Timor-Leste atu hili ukun rasik-aan ka autonomia, entaun momentu ne’ebá ami mós la hanoin katak TNI ho Milisia Laksaur atu mai asaltu ami.

Maibé ami foin mak loke TV tur atu haree (nonton), kareta Hino 64 tula TNI ho Laksaur para iha uma oin. Sira tun hakilar kedas nune’e, “Keliling rumah. Itu GPK Fretilin semua”. Entaun, ami mós halai labiban ona. Ha’u haree ho matan kilat lolon rua (2) TNI mak kaer hamriik iha odamatan kotuk no kilat lolon rua TNI kaer no hamriik netik tan iha odamatan oin. Depois Milisi Laksaur balu no seluk hamriik iha janela, pois mak sira balu tuku odamatan.

Odamatan mós nakloke, sira tama nein atu husu ha’u. Sira lori kilat hun fai, tuku ha’u lori katana tá ha’u. To’o lori mareta baku fatuk nian ne’e, tuku iha ha’u-nia matan fukun, ha’u mós monu. Membru TNI ho Laksaur komesa tama ba kuartu laran no hodi buka sira seluk. Dada sira sai mai hamriik iha liur no raan suli sente moras. Ha’u hamriik no milísi Laksaur haleu ha’u.

Ha’u-nia maluk nain-ualu (8) sira dada sai mai liur. Sira soe sa’e ha’u-nia kolega sira ne’e ba kareta Hino 64 nia leten. Ha’u rasik, Xefe Suku Kasabauk mak tula ha’u iha motor lori ba ha’u-nia uma. Maibé, sira na’in-ualu (8), ha’u lahatene atu lori ba ne’ebé.

Bainhira to’o iha Xefe Suku nia uma, la ko’alia buat ida no haruka ha’u tur. Ha’u mós la preokupa ona atu halo saida ba ha’u. Ha’u pronrtu atu simu saida mak atu akontese ba ha’u. Tanba ha’u-nia matan fukun ne’e bubu, matan ne’e sente klot hotu ona no isin sira seluk moras tanab sika baku, tuku, no tebe.

To’o dadeersan tuku lima 05:00, iha loron 28 fevereiru 1999, ha’u loke odamatan ho neineik, ha’u halai sai hosi Xefe Suku nia uma ne’e, to’o iha estrada ha’u sa’e bemo ida ho naran EKORINA hodi salva-aan iha Igreja Ave Maria Suai. Ha’u to’o iha iha igreja ne’e, Amu matebian na’in-rua (2) Amu Hilario madeira no Francisco Soares mak simu ha’u. Amu na’in-rua (2) entrega ha’u ba iha ami-nia responsavel Sub Rejiaun ho naran kodigu SESURAI. Maun Sesuari foti iha tape recorder (gravadór) kiik-oan ida hodi husu ha’u, grava ha’u-nia liafuan ka sasin  kona-ba trajedi ne’ebé akontese ba ami ne’e.

Depois ida-ne’e, Kapolres Covalima mós tun mai igreja ko’alia ho Amo Hilario, atu lori ha’u ba Kantor POLRES atu husu ka fó sasin ba problema ida-ne’e maibé ha’u sei la hatene ha’u nia maluk nain ualu (8) nia paradeiru. Membru polisia sira husu ha’u komesa iha tuku 11:00 to’o tuku 4:00 lokoraik mak ramata. Sira ameasa ha’u maibé ha’u nafatin ko’alia mak ida-ne’e de’it.

Iha lokoraik tuku 16:00, Amu Fransisco Soares rasik mak lori ha’u-nia maluk na’in-ualu (8) mós sira entrega ona ba Amu maibé ho kondisaun todan hotu. Komesa iha-ne’e, ami hela de’it iha área igreja Ave Maria Suai nian. Ami mós la fila ona ba ami nia uma inklui ami-nia família hotu. Loron ho kalan Laksaur raan-nakali kontinua atu asaltu igreja Ave Maria Suai. Iha biban ne’e, ami konsege tuda malu loron ba loron hela deit.

Joven hosi fatin-fatin halai mai tama igreja loro-loron. Iha loron 5 fulan Abril ha’u halai sai hosi igreja ba subar iha ai laran, foho ida ho naran LAKALESE. Ha’u ba subar iha ne’ebá, subar iha ai laran hahú husi loron 5 fulan Abril 1999 to’o fulan jullu, ami tun ka sai hosi ai laran, liu hosi Malae UNAMET ho kontingen Brimop, lori kareta kamioneta (truck) kuaz 10 resin, hein ami iha mota Tafara nia ulun. UNAMET lori ami mai hatun fali iha Igreja Suai atu hela iha ne’e.

Situasaun manas aat liu tan. Loron ba loron to’o loron 30 fulan agostu tinan 1999, ita timoroan hotu hili rasik dalan ukun rasik aan.

Ami-nia maluk balu komesa sai ona iha loron 4 fulan agostu dadeer. Ami-nia amu Hilario Madeira fó sai rezultadu iha igreja katak ita Timor manan maioria. Entaun, maluk barak komesa sai kedas ba foho.

 Hau rasik ho maluk balun, sei nafatin iha igreja tanba amu-na’in tolu (3) mós sei nafatin iha igreja no lakohi atu sai hosi igreja. Iha loron 4 fulan setembru, amu Hilario Madeira to’o duni iha igreja no hatete ba sarani sira, “Imi sai ona. Labele hein tan. Ha’u ba ona”. Ami mós nafatin iha igreja. Tanba ami mós sente labele ona, iha kalan tuku 10:00, ha’u sai mós la’o hafuhu tutyir dalan no konsege sai hosi Suai Vila. Ha’u to’o iha foho, loron 6 fulan setembru lorokraik. Ha’u haree fila fali ba Suai Vila laran, iha lorokraik ne’e, ha’u haree ahi mak lakan boot iha igreja Ave Maria Suai. Milísia sira kala asalta no sunu ona igreja ne’e.

Iha ha’u ha-nia laran bisi-bisi, se povu sira refujia iha iha igreja laran ne’e mak la sai, sira kala milísia sira oho hotu ona sira. Se bibi-atan na’in tolu ne’e mós hein nia bibia sira lakohi sai hosi igreja ne’e, Amu na’in-tolu IHilario, Franicisco, no Dewanto) mós mate hamutuk ona nia bibi sira”. Depois ami tun ba Suai Vila liuliu igreja Ave Maria Suai ne’e mutuk, ho amu na’in-tolu (3) mate hamutuk ho sarani lubuk ida.

Hau mos hanoin fali ami-nia nia Suku Lactos tanba família maioria hela iha foho. Iha loron 10 fulan setembru tinan 1999, ha’u ba ha’u-nia knua moris fatin kiha Suku Lactos. Ha’u to’o iha Suku Lactos, ha’u haree família maioria subar no sei hela iha ai laran tanba hetan intimidasaun no terror hosi TNI no milísia Laksaur sira.

Masakre 12 setembru iha Lactos

Ha’u-nia Suku Lactos sai garis merah. Tentara Nasional Indoensia (TNI) BTT pelotaun ida hela iha ha’u-nia suku laran. Momentu ne’e, ha’u ba fali iha ha’u-nia Suku Lacotos ne’e, militar BTT sira laiha ona. Ha’u hanoin BTT sira fila ona ba sira-nia rain (nasaun) Indonézia tanba atu husik Timor-Leste ukun rasik aan maibé afinál lae.

Iha loron 12 fulan setembru 1999, ami juventude lubun ida haree ema barak tebes la’o sa’e mai iha ami-nia Suku Lactos. Labarik sira balu haree ema lori kilat la’o nadodon tama ami-nia suku laran. Entaun, ami mós tama ami-nia Suku Lactos. Ami kuaze ema na’in 30 hanesan ne’e, ami haree TNI BTT ne’e mak afinál fila-fali mai. Lahatene! Sira-nia intensaun fila-fali mai ne’e atu oho populasaun sira ka atu sunu-mutuk hotu Suku Lactos mak sira fila-fali ba sira-nia rain.

Entaun, ami-nia abó ida ho naran ALBERTO, ema ida ne’ebé brani tebes ko’alia ho ami nune’e, “Joven sira. Molok sira atu halo motuk ita nia suku ne’e, oinsá imi-nia hanoin?” Ami hotu lian ida ko’alia nune’e, “Bainhira sira tama sunu ita-nia uma iha Suku Lactos laran ne’e, ita-nain hira ne’e mate mak sira sunu. Labele halai. Hasoru sira. Ami komesa forma liña hamriik metin atu funu ahsoru, TNI BTT gabung ho Laksaur komesa besik daudaun mai.

Bainhira sira la’o nadodon tama ami-nia suku, ami mós komesa prepara-aan, brani mate, mate ka moris ukun arsik aan, ami hametin kesi-kabun hodi halai tun hasoru sira. TNI komesa kuaze kilat lolon 30, maizumenu TNI la’o sa’e mai distánsia metru 50 hanesan ne’e. Abó ALBERTO komesa fó komandu, “Ida, rua, tolu… Avansa.” Ami halai tun ba TNI mós tiru ami, ami mós hakilar “labele halai, mate ka moris ukun rasik an”.

Ami asaltu malu hosi tuku 11:00 loron manas to’o tuku rua lorokraik. TNI sira tiru no tiru be la para. Entaun, ha’u rasik mak haree ha’u-nia maluk ida ho naran avó ANTONIO, mate ona iha ha’u-nia sorin. Ha’u haree fila ba sorin, ha’u bolu aman ho naran Atonio Milik kanek todan ona maibé la mate. Haree tan ho maun ida naran ANITO, mate tan ona. Ha’u ho maun ida, agora meste, nia naran mestre Lino, ami hakiduk. Maibé kilat musan ne’e tiru mai hanesan raihenek musan mak ema kari hela mai ne’e.

Ha’u konsege halai sai hosi fatin ne’e. Halai, halai to’o foho leten, ha’u sente ha’u-nia iis atu kotu sala-sala. Iha foho leten ne’e, ha’u hateke no haree fali ba Suku Lactos laran, uma sira-ne’e TNI ho Laksaur sunu mutuk hotu ona. Ha’u-nia rain Lactos sai ahu-kdesan. Ha’u tuur hanoin, kala ha’u-nia maluk sira-ne’e mate hotu ona ba rai lulik ida-ne’e nia ukun arsik aan.

Liu tiha dadeer, ami feto no mane, sai ba haree mate-isin iha fatin ne’ebé ami-nia kolega na’in hira mak mate iha ne’ebá. To’o iha ne’ebá, hosi dook, ami haree buat ida mutuk loos mak butuk hamutuk hanesan foo kikiik-an ida. Ami mós hakat ba dadauk ba oin kuidadu. Keta TNI no Laksaur sira sei subar no hein iha fatin ne’e atu oho tan ami. Ami to’o iha fatin ne’e, afinál sira-ne’ebé mate ne’e, ami foti ida ba ida, sura hamutuk nain-15 mak ema sunu lori karau teen maran halo mutuk tiha.

Vitima Masakre 12 Setembru 1999 iha Lactos. Imajen/Facebook: Maufinu Lactos.

Ho ida-ne’e, ha’u mós temi kolega sira na’in-14 ne’ebé TNI no Laksaur sira oho iha Suku Lactos ne’e nia mak hanesan tuir mai ne’e; Alberto Ferreira, Antonio Amaral Bau, Daniel Moniz Aci, Anito M. Mali, José Afonso, Boaventura de Araújo, Geraldo Amaral Bau “Antikalobor”, Ernesto Amaral, Domingos Luan, Daniel Taek, António Amaral, Abel Soares, Anito Carvalho Coli, Eurico Amaral Bau, no João do Rego Mali.

Atu tanis mós matan-been ne’e la sai. Família Lactos tomak ida-idak foti ninia mate isin lori ba tau hamutuk iha fatin ida iha suku laran ne’e, iha Aldeia Kakaut. Kuitadu..! Triste tebes. Ami hotu lia-ida, sira na’in hira ne’e nia mate-isin provizoriumente hakoi de’it iha Aldeia ne’e duni.

Ho ida ne’e mak ami Covalima (Suai) iha masakre rua. Masakre ida mak masakre 06 setembru 1999 iha igreja Ave Maria Suai no masakre ida seluk tan mak masakre 12 setembru 1999 iha rai-ulun Lactos.

Ida ne’e mak istória, ha’u nu’udar joven ida hamutuk ho ha’u-nia maluk sira seluk luta hodi hasoru LAKSAUR ho TNI hodi liberta ita-nia rai doben Timor-Leste hosi tauk ida nakukun nian.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here