Vice Komandan Jeral FFDTL, Falur Rate Laek.Imajen/Antonio Goncalves

DILI, 08 setembru 2020 (TATOLI)–Vise Xefe Estadu Maior Jenerál FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL), Brigadeiru Jeneral Falur Rate Laek, rekomenda ba Governu liuhosi Centro Nasionál Chega (CNC) iha futuru oinsá atu haree ba levantamentu Masakre Kraras ne’ebé akontese iha 1983 ne’e hodi harii monument iha Kraras.

Notísia Relevante: Veterana Meta Beloi: “Mane luta ho kilat, feto luta rai segredu”

“Ha’u-nia rekomendasaun tolu ne’ebé ba Governu liuhosi CNC mak hanesan; Ida, atu halo planu urbanizasaun ba maluk sira ne’ebé sakrifika-aan iha Kraras 1983 no tuir planu CNC atu harii monumentu kiik ka boot iha Kraras; rua, harii Eskola iha Krarás hahú husi nivel pre-primária no ensinu superior; tolu, halo levantamentu dadus espesífiku ba totrurasaun ne’ebé Indonézia halo iha Timor-Leste (TL),” dehan Jeneral Falur Rate Laek liuhosi nia diskursu bainhira sai oradór iha semináriu Nasionál ba Komemorasaun Loron Levantamentu Armada no Masakre Kraras 1983  ba dala-37 iha Salaun Konferénsia Centro Nasionál Chega (CNC), Antigu Komarka, Balide, Dili, tersa (08 setembru 2020).

Rekomendasaun sira ne’ebé nia hato’o ba CNC ne’e, nia hateten, tanba planu sira-ne’e antes Timor-Leste hetan nia independénsia, sira ko’alia iha ai-laran iha rai Aisak 1986 ne’ebé hamutuk ho lider karizmátiku Xanana Gusmão no hamutuk ho saudozu sira ne’ebé mate ona, halo planu ba TL nia idepedénsia. Iha ne’ebá, nia dehan, Xanana Gusmão dehan,bainhira Timor-Leste hetan ona nia independénsia estrada tenke haleu tiha Timor-Leste.

“Entaun, ami dehan hanesan ne’e. Ami-nia Kraras, ami hakarak eskola hotu-hotu hahú hosi edukasaun nivel pre-primária (ABC) ba to’o iha nivél ensinu susperiór (universidade) bele harii iha Krarás, atu memoriza ami-nia luta sira-ne’e,” Falur Rate Laek hateten.

Nia esklarese, kona-ba atu halo levantamentu dadus espesífiku ida ba torturasaun ne’ebé Indonézia sira mai halo iha Timor laran ne’e atu bele sai hanesan matéria edukasaun ida ba ensinu sira atu futuru joven sira hatene tuir istória pasada sira-ne’e.

“Ha’u hakarak CNC halo levantamentu dadus espesífiku ba torturasaun ne’ebé Indonézia sira halo iha Timor laran tomak ne’e. Tanba, ha’u haleu ona Timor karan tomak mak hanesan Bobonaro, Suai-Covalima, Ainaro, Tutuala, Iliomár-Lautém maibé seidauk halo dadus espesífiku. Entaun, ha’u hakrak halo espesífikamente ba tortura ida-ne’e atu sai hanesan matéria ka kuriku ida ba ensinu sira, atu joven sira jerasaun futuru atu labele repete fali buat ida-ne’e iha ita-nia vida. Tanba ne’e, kuandu halo ida-ne’e, ami fiar kaak ida-ne’e omenajen di’ak liu ne’ebé ita halo ba sira ita-nia martir sira,” nia dehan.

Iha biban hanesan, Falur husu  ba CNC karik bele futuru haree mós ba maluk inan-feton sira ne’ebé sai  vítima ba violasaun seksuál  durante  iha funu Libertasaun Nasionál nian, halo netik asaun prinsípiu sosiál ida halo rekompozisaun morál no mentál ba vítima sira.

“Ha’u mós rekomenda tan ba CNC katak halo buat ruma ba sira liuliu ita-nia inan-feto sira ne’ebé sai vítima ba violasaun seksuál durante iha funu libertasaun nasionál nian, halo netik asaun ruma hanesan asaun prinsípiu sosiál no halo rekomposizaun morál, mental ida ba vítima sira,” nia hateten.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here