Sítiu Istóriku Monumentu Masakre Setembru Negro iha Suai-Covalima ne’ebé sei inaugural iha loron 20 setembru 2020. Imajen/Facebook: Otelio Ote.

DILI, 05 setembru 2020 (TATOLI)–Diretór Ezekutivu Centro Nacionál Cegha, (CNC), Hugo Maria Fernandes hateten, programa prezerva memória pasada nian mak durante ne’e CNC hala’o mak identifika fila-fali sítiu istóriku sira iha Timor laran tomak.

Notísia Relevante: Relatóriu CAVR-CVA rekomenda ba Estadu atu halo polítika reparasaun

Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes. Imajen/Mídia CNC.

“Programa ida hosi prezerva memória pasadu nian maka ita identifika fali sítiu istóriku sira iha Timor-Leste. Sítiu istóriku sira iha kategória haat ba CNC nia servisu maka hanesan fatin ne’ebé maka masakre sira ne’e akontese ba,  fatin ne’ebé maka ita-nia ema sira dadur ka fatin interogasaun, fatin ne’ebé maka ita-nia ema sira halo demonstrasaun hodi espresa sira-nia liberdade espresaaun ba ukun rasik-aan, no fatin uma helik (abrigu) sira ne’ebé ita-nia rezisténsia armada sira halo,” dehan Hugo Maria Fernandes, ba Agência TATOLI relasiona ho komemorasaun Masakre Setembru Negro Suai ba dala-21 (06 setembru 1999-06 setembru 2020) iha nia knaar fatin Antigu Komarka, Balide, Dili, tersa (02 setembru 2020).

Diretór CNC ne’e hatutan, planu atu ba uma helik (abrigu) sira-ne’e kompeténsia hosi Arquivo Museu Resistênsia Timorense (AMRT) nian.

Tinan ida-ne’e, nia dehan, ba sítiu istóriku ne’e CNC halo tiha ona identifikasaun iha munisípiu neen (6) mak hanesan Dili, Aileu, Ainaru, Ermera, Manatuto, hotu ona  no Baucau maka foin halo sorin balun tanba Dotasaun Orsamentu Temporária ho situasaun surtu COVID-19 entaun labele halo mobilizasaun.

“Bainhira identifika fatin sira-ne’e, dahuluk ita atu dignifika vítima sira, harii memoriál tau netik monumentu kiik-oan ruma iha fatin ne’ebé ita identifika atu hakerek netik sira-nia naran, se sira mate ona ka lakon de’it tau netik sira-nia naran iha ne’ebá. Entaun, to’o loron ne’ebé mak akontesimentu ne’e akontese ita bele lori ema ba halo komemorasaun iha ne’ebá,” nia dehan. 

Tanba ne’e, nia dehan, iha tinan kotuk CNC halo ona iha fatin barak iha Dili laran rasik no agora ne’e dezempeña monumentu kiik-oan ba fatin hamutuk 21.

“Entaun tinan kotuk ita kuaze halo iha fatin barak. Iha Dili rasik, agora ne’e ita iha ona faze dezempeña monumentu kiik-oan sira ne’e ba fatin 21 ne’ebé mak ita lansa planu ne’e antes fulan ikus ba tinan ida-ne’e nian. Ita tau ona markasaun ba iha fatin Dili laran,” nia hateten.

Hugo fernandes informa, CNC foin daudauk ne’e hetan pedidu hosi Prezidénsia Repúblika atu tulun dezeña memoriál iha Palásiu Nobre (Lahane) nian ne’ebé maka hein katak semana oin, CNC sei ba aprezenta fali dezeña memorial ne’e ba iha Xefe Kaza Sivíl Prezidénsia Repúblika nian,  hafoin nia tetu katak iha Palásiu Nobre ne’ebá mós iha sítiu istóriku ida atu tau monumentu balu iha ne’ebá. 

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here