Ministru Petróleu no Minerál, Víctor da Conceição Soares. Imajen Tatoli/Egas Cristovão

DILI, 30 jullu 2020 (TATOLI)Parlamentu Nasionál (PN) liuhosi sesaun plenária iha kinta ne’e aprova ho unanimidade Projetu-Lei nú 4/V(1a) Kódigu Mineiru.

Projetu-Lei Kódigu Mineiru kompostu hosi artigu hamutuk 162.

Ministru Petróleu no Minerál (MPM), Victor da Conceição Soares, konsidera katak Lei Kódigu Mineiru sei benefisia ekonomia rai-laran tanba fó dalan ba investór nasionál no internasionál hodi investe iha área ne’e.

Aléinde ne’e, lejizlasaun ne’e mós sei fó postu serbisu barak ba timor-oan sira, tanba kuandu lei ne’e iha ona bele garante empreza sira hodi bele investe hodi hasa’e kresimentu ekonómiku iha rai-laran.

“Lei ne’e importante tebes ba ita-nia dezenvolimentu ekonómiku, sosiál no bele esplora ita-nia riku-soin sira hodi fó benefísiu ba sosiedade, hanesan fó postu serbisu no kresimentu ekonómiku tanba durante ne’e ita depende liu ba fonte úniku hanesan petróleu,” tenik Ministru Victor bainhira halo intervensaun iha sala plenáriu, iha ámbitu debate Lei Kódigu Mineiru iha faze jeneralidade, kinta ne’e.

Notísia Relevante: ANPM Husu PN no Governu Fó Prioridade ba Kódigu Mineiru Atu Regula Atividade Minerál

PN aprova projetu-lei kódigu mineiru iha faze jeneralidade

Governante ne’e afirma, lejizlasaun ne’e ba dahuluk deskute tanba antes ne’e kaduka iha PN.

“Preokupasaun ne’e mosu la’ós foin lejizlatura kotuk ba tinan 2008, maibé progresaun ne’e la’o to’o 2015 no agora mak foin deskute mai to’o iha plenária hodi halo aprovasaun,” nia akresenta.

Tuir governante ne’e, bainhira lei ne’e aprovadu, sei iha mudansa ba polítika.

“Kuandu lei ne’e aprova konserteza ita tenke halo polítika ketak hanesan tenke kria fundu no polítika ne’e tenke maihosi Parlamentu Nasionál hodi bele deskute. Ha’u seidauk apar didi’ak no kle’an kona-ba lei ne’e, maibé ha’u konsulta ona ho ha’u-nia tékniku sira,” nia realsa.

Ministru ne’e haktuir, molok lori debate iha PN, Lei Kódigu Mineiru ne’e liu ona hosi prosesu konsultasaun naruk ne’ebé involve entidade emprezariál, akadémiku, polítiku, sosiedade sivíl, no liña ministeriál ne’ebé relasionadu.

“Ha’u hanoin lei ne’e mais abranjente, ne’ebé bainhira ita aprova karik sei fó biban atu halo ninia implementasaun emediata. Maibé iha implementasaun espesífiku, nesesariamente tenke iha lei adisionál atubele esplika kle’an liután kona-ba ninia nível implementasaun iha mál interpretasaun,” nia subliña.

Ministru ne’e nota katak, lejizlasaun ne’e eziji dezenvolvimentu sustentável.

“Razaun ne’e maka lei ne’ebé ita deskute atu halo dezenvolvimentu sustentável liu tanba durante ne’e ita dependénsia de’it ba petróleu, maibé agora daudaun dezenvolvimentu mineiru ne’e tenke sustentável, katak ita-nia ekonomia kuandu lei ne’e aprovadu maka ninia implementasaun fó posibilidade ba emprezáriu nasionál no internasionál tanba fó garantia atubele halo investimentu iha ita-nia rai,” nia dehan.

Nia konta tuir, iha empreza nasionál no internasionál maka eziji ona atu iha lei ne’e atu bele garantia sira bainhira halo investimentu iha Timor-Leste.

“Kuandu lei ne’e laiha, sira tauk tanba sira investe ho osan boot maibé laiha garantia ba sira-nia dereitu no obrigasaun, hodi bele lakon sira-nia kapitál,” nia realsa.

Lei ne’e mós sei garante dezenvolvimentu sustentável ba futuru bainhira halo esplorasaun ba mármore, fatuk, osan-mean ka rai henek, no rekursu minerál seluk tan.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here