Eskritora livru " ‘Ha’u ho Belun Sira’ no Atuál Program Manajer MARY MACKILLOP, Agnes Brites Maia. Imajen/Osória Marques.

DILI, 16 jullu 2020 (TATOLI)–Atividade “lee” no “hakerek” hanesan feen ho laen ne’ebé iha tempu di’ak no aat nia laran labele husik malu. Hamutuk to’o mate. Tanba “lee” nu’udar edukasaun nia fuan (Reading is Heart of Education) no “hakerek” nu’udar abilidade utiliza dalen ka lian inderetamente, la hasoru malu hosi matan ba matan.

Ida-ne’e mak sai hanesan inspirasaun ida ba eskritora livru “Ha’u ho Belun Sira”, Agnes Brites Maia, mout iha mundu hakerek. Bainhira hanoin atu hakerek livru ida, nia haktuir, prosesu ne’e la’ós fasil. Maibé, nia iha liafuan balu ne’ebé inspira no motiva nia atu hekerek mak liafuan ‘Se ita hakarak mundu koñese ita mak ita tenke hakerek no se ita hakarak koñese mundu, mak ita tenke lee barak”.

Buat rua ne’e, atividade lee no hakerek, ba nia, iha ligasaun ne’ebé mak metin tebe-tebes. Nia hein katak estabelesementu livru rua ne’ebé mak nia ho nia kolega ida hakerek no lansa ne’e, bele kontribui ba kurikúlu nasionál iha Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD). Ho razaun, tuir nia, hodi bele suporta manorin sira atu hanorin labarik sira iha eskola pre-eskolar no ensinu báziku sira iha Timor-Leste.

“Livru rua ne’e sei ajuda no suporta ita-nia manorin sira iha MEJD hodi hanorin ba ita-nia alin sira iha eskola pre-eskolar no ensinu báziku sira kona-ba edukasaun inkluzivu iha ita-nia rain ne’e,” dehan Eskritora, Agnes Brites Maia, ba jornalista sira hafoin lansamentu livru “Linda Labarik ho Defisiénsia Fíziku” no “Ha’u ho Belun Sira” iha Hotel Novo Turismo, Lecidere, Dili, kuarte ne’e.

Eskritora no Atuál Program Manajer MARY MACKILLOP, Agnes Brites Maia, haktuir prosesu hakerek ne’e presiza hakmatek, tanba hakerek livru ne’e la’ós hakerek de’it. Maibé, tuir nia, presiza tau ideia hamutuk no nu’udar hakerek na’in mós tenke koko iha lee-na’in nia fatin katak hakerek maibé hanesan mós lee-na’in ida ba livru ne’e.

“Ho ida ne’e, bainhira lee-na’in sira lee, sira komprende ona katak mensajén saida mka ita hakarak fó sai ba iha livru ne’e ba lee-na’in sira. Tanba ne’e mak bainhira ita hakerek livru ida, ita presiza koko ita-nia aan ne’ebé mak hola parte iha ita-nia belun defisiénsia sira,” nia dehan. 

Nia hateten, livru ‘Ha’u ho Labarik Sira’ ne’e nia rasik mak hakerek no ko’alia kona-ba promove direitu ba maluk defisiénsia sira. Maibé, iha konteudu sira ne’e esplika uitoan kona-ba espresaun ho kondisaun defisiénsia tilun, matan, ain, maibé sira iha talentu barak hodi halo. Tanba sira mós iha mehi katak atu susesu iha futuru. 

Entretantu, livru ‘Linda Labarik ho Defisiénsia Fíziku’ ne’e estabelese ho nia objetivu oinsá atu fó opurtunidade ba defisiénsia sira iha direitu atu asesu ba edukasaun. Maibe, tuir nia, durante hakerek livru ne’e sente difisil tebes.

“Durante hakerek livru ne’e sente difisil. Maibé, momentu planu hakerek ne’e iha situasaun COVID-19 nian, entaun ami hakmatek no halo servisu iha uma de’it. Bainhira ha’u elabora no hakerek presiza kalan tanba kalan ne’e sente hakmatek. Dezafiu mak bainhira hakerek fraze ida, ha’u tenke truka dala 10 hanesan ne’e tanba ita presiza konteudu no testu ne’e tenke iha kontinuasaun entre pájina ida ba seluk,” nia esplika.

Eskritora ne’e hateten, prosesu hakerek livru rua ne’e parte MARY MACKILLOP today servisu hamuutk ho parseiru sira halo konsultasaun ho Governu inklui ho organizasaun Intrenasionál no Nasionál sira no ami mós involve hotu ema ho defisiénsia sira.

Iha konsultasaun ne’e, nia hateten, ema hotu-hotu fó ideia katak asuntu saida mak liga ho ema defisiénsia espesiál iha Timor-Leste.

“Ita mós halo atividade ho ita-nia belun hosi organizasaun defisiénsia sira liuliu defisiénsia matan no tilun sira. Atividade ne’ebé mak ami halo mak halo dezeñu depois akumula hamutuk ho ideia sira mak foin elabora no dezenvolve sai istória ida,” nia dehan.

Nia haktuir, prosesu hakerek livru ne’e ho durasaun fulan hitu ho balu ne’ebé hahú hosi fulan-novembru tinan 2019 to’o fulan-marsu tinan 2020.

Livru rua ne’ebé prodús mak ida kona-ba ‘Linda Labarik ho Defisiénsia Fíziku’ ba eskola ensinu báziku ne’ebe hakerek hosi eskritora Getrudes da Silva no livru ida seluk mak ‘Ha’u ho Belun Sira’ ba eskola pre-eskolár  ne’ebe hakerek hosi eskritora Agnes Brites Maia.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here