Vise-Governadór BCTL, Venâncio Maria Alves. Imajen Tatoli/Jogerjo Guterres

DILI, 14 jullu 2020 (TATOLI) – Iha trimestre dahuluk tinan ne’e, Fundu Petrolíferu iha ámbitu implementasaun Estadu Emerjénsia tanba surtu COVID-19, monu  hamutuk billaun $1,8, kompara ho trimestre daruak monu millaun $844, nune’e iha fin maiu tinan ne’e fundu soberanu ne’e hela billaun $17,8.

Hosi tótal billaun $1.8 ne’e agora hela de’it ona millaun $844, signifika rekupera ona millaun $842, no dadaun ne’e Fundu Petrolíferu iha fim fulan-maiu 2020 hamutuk billaun $17.8

“Loos duni katak iha inísiu fulan-marsu 2020 ne’e Fundu Petrolíferu monu billaun $1.8, hafoin rekupera to’o trimestre ramata, ita rekupera ninia válor ne’e tun millaun $844”, hateten Vise-Governadór Banco Central Timor-Leste (BCTL), Venáncio Maria Alves, bainhira halo aprezentasaun ho tópiku Vizaun no Polítika iha ámbitu Rekuperasaun Ekonomia iha semináriu ne’ebé realiza hosi Komisaun Funsaun Públika iha salaun Ministériu Finansa (MF), Aitarak-laran, tersa ne’e.

Vise-Governadór ne’e afirma, rekuperasaun ida-ne’e kontribui hosi índise merkadu asaun sira tanba MSCI World ne’ebé mak Timor-Leste adopta sa’e ba porsentu 7, maibé ida-ne’e hanesan previzaun merkadu internasionál, ne’ebé bainhira iha territóriu negativu katak seidauk rekupera tótal ba atividade merkadu ne’e no sei kontinua tanba COVID ne’e rasik mós sei kontinua.

“Momentu Fundu Petrolíferu monu, tanba impaktu maihusi COVID-19 ne’ebé nasaun barak mak implementa mós Estadu Emerjénsia ka koñesidu ho lockdown, entaun atividade ekonómiku ladún la’o di’ak, fornesimentu ba sasán sira sumba tiha entaun atividade ekonómiku ne’e ladún la’o di’ak no iha fatin hanesan impaktu merkadu internasionál monu,” Venáncio subliña.

Tuir relatóriu trimestrál husi BCTL, hatudu katak totál reseita ne’ebé maka simu iha trimestre daruak hamutuk millaun $181,11, ne’ebé kontribui hosi kontribuinte sira ba fundu hamutuk millaun $70,69 no pagamentu ba royalty ne’ebé simu husi Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM) millaun $105,04 no annuál hosi pipeline fee hamutuk millaun mak $5,39.

Enkuantu, rendimentu hosi investimentu fundu nian hamutuk millaun -$843,99, kompostu hosi kupaun no jurus ne’ebé simu hamutuk millaun $102,21, maibé iha mudansa iha valór merkadu nian millaun -$938,08 no movimentu kambiais lakon mak millaun -$2,83 iha trimestre daruak ne’e.

Rezultadu rendimentu ba karteira fundu nian durante trimestre daruak porsentu -4,70, enkuantu rendimentu sasukat benchmark nian ba períodu ne’e mak porsentu -4,99.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here