DILI, 30 juñu 2020 (TATOLI)–Prezidente Tribunál Rekursu (PTR), Deolindo dos Santos, informa servisu Tribunál nian komesa hala’o hikas hanesan baibain (normál) hafoin Prezidente Repúblika (PR), Francisco Guterres Lú Olo, deside la estende tan Estadu Emerjénsia.

“Ha’u reuniaun ho Prezidente Repúblika ko’alia kona-ba servisu tribunál nian, situasaun ne’e komesa la’o normál fila-fali, iha horisehik Segunda (29/06). Ita komesa la’o fali normál atu servisu sira ne’ebé markadu ne’e, tenke hala’o fila-fali iha tribunál primeira instánsia no mós iha tribunál rekursu rasik,” dehan Deolindo dos Santos ba jornalista sira hafoin hala’o enkontru regulár ho PR iha Palasiu Prezidente Nicolau Lobato, Bairru Pité, Dili, tersa ne’e.  

Deolindo hato’o ba Prezidente Repúblika katak iha períodu ba dala-tolu estadu emerjénsia nian ne’e, iha fatin balun ne’ebé haree ba katak iha nesesidade atu efetiva fali julgamentu móvel ne’ebé Prezidente Tribunál ho ekipa rasik tenta la’o fila-fali hanesan iha Maliana ho Viqueque.

“Kolega sira ne’ebé iha Suai mai Maliana, sira ne’ebé iha Baucau ba Viqueque, semana ida liu ba ne’e komesa la’o fila-fali ona. Ha’u dehan katak atu la’o normál fila-fali hahú hosi horisehik Segunda (29/06) ho ohin Tersa (30/06),” nia dehan.

Nia informa, durante períodu estadu emerjénsia, prosesu ne’ebé deside nia númeru  bo’ot liu tanba halo de’it ba prosesu sira ne’ebé nia karáter urjénsia. Maibé ida-ne’e la signifika la’ós laiha desizaun, iha desizaun lubuk ida ne’ebé sai durante períodu estadu emerjénsia.

Nia fó ezemplu konkretu katak, iha Tribunál Dili komesa fulan Janeiru to’o Marsu,  antes estadu emerjénsia ne’e desizaun ne’ebé sai hamutuk  prosesu 494. Ne’e signifika katak maski estadu emerjénsi, maibé iha servisu nafatin.

“Iha tribunál sira seluk iha desizaun maibé atende de’it prosesu ne’ebé urjénsia, entaun nia númeru ne’e kiik no agora daudaun  prosesu la’o ho forma ne’ebé estavel,” nia hateten.

Nia relata, dadus kazu Pendente sira ne’ebé iha tribunál, tribunál Dili de’it mak ho númeru ne’ebé sei bo’ot ho kazu krime pendente iha 2.000 resin, kazu sivil iha 1.023 prosesu.

Iha Baucau, kazu krime 100 resin, kazu sivíl iha 200 resin ho totál kazu 800 resin. Iha tribunál Suai, kazu krime 800 resin, kazu sivil 200 resin ho totál pendente ne’e 1.000 resin.

Iha tribunál Oé-Cusse númeru sa’e oitaun tanba uluk sira iha kazu 300 resin no agora sira iha kazu 500 resin kompostu hosi kazu krime  300 resin no kazu sivil ne’e 113 prosesu.

Iha Tribunál Rekursu, nia dehan, prosesu akumuladu laiha no agora dadaun iha Tribunal Rekursu prosesu iha 9 kompostu hosi kazu krime 6, kazu sivil 3 husi totál pendente uluk  hamutuk 212.

Tanba ne’e, nia hateten, Tribunál Rekursu hahú hosi fulan Janeiru to’o ohin, desizaun ne’ebé sai ne’e 161 prosesu.

“Bainhira situasaun ne’e la’o normál, Tribunál Rekursu sei laiha tan prosesu ne’ebé akumuladu. Ha’u ho kolega sira tenta nafatin atu labele iha tan akumulasaun prosesu iha Tribunál Rekursu. Prosesu mak ba ne’e, tenke deside ho forma ne’ebé lalais. Ida ne’e maka ami tenta hela,” Deolindo promete.

Jornalista : Cipriano Colo

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here