Xefe Suku Lahane Orientál, Postu Administrativu Nain Feto, Munisípiu Dili, Trindade do Amaral Pinto Baptista, kaer liman ho Xefe Estadu Imajen mídia Palásiu PR.

DILI, 03 juñu 2020 (TATOLI)–Xefe Suku Lahane Orientál, Trindade do Amaral Pinto Baptista, hateten Suku Lahane Orientál iha inisiativa rasik halo deklarasaun koletiva ida hodi benefisiáriu sira prenxe bainhira atu simu subsídiu $100 ne’e.

“Ha’u halo deklarsaun internál ketak ida ba ami-nia suku nian, la inklui ho kritériu ejizénsia hosi Governu no Estadu nian. Katak, bainhira benefisiáriu sira hetan sira-nia direitu subsídiu $100, nia (benefisiáriu) tenke obrigatóriamente asina deklarsaun. Katak ‘Ha’u la bosok Estadu no Governu hodi simu subsídiu $100 COVID-19 ne’e. Se bainhira ha’u mak falsifika dokumentu, ha’u prontu hátan iha Tribunál’. Ida ne’e mak inisiativa hosi suku ne’e,” dehan Xefe Suku Lahane Orientál, Trindade do Amaral Pinto Baptista, ba Agência TATOLI iha nia rezidénsia Lahane Oriental, Dili, kuarta ne’e.

Nia hatutan, bainhira benefisiáriu balu mak komete falsifikasaun dokumentu, eme ne’e sei hetan sansaun hosi Governu maibé molok Governu fó sansaun, xefe suku mak fó uluk sansaun tanba aban bainrua xefe suku mak ba hatán iha Tribunal la’ós sira mak ba hátan.

“Tan ne’e mak ha’u dehan bainhira ema ida mak hakarak mai halo falsifikasaun dokumentu mak ha’u kaer toman, nia sei simu nia konsekuensia. Tanba hahalok hanesan ne’e hanesan halo traisaun ba Estadu no Governu ida-ne’e,” nia dehan.

Aleinde ne’e, Xefe Suku ne’e informa, levantamentu dadus uma-kain nian konsege halibur totál  dadus agregradu famíliar iha Suku Lahane Oriental ne’e hamutuk uma-kain 2.757.

“Ha’u labele dehan katak iha uma-kain 2.757 ne’e atu simu ka la’e ne’e ha’u lahatene. Tanba problema boot mak ne’e, bainhira halo levantamentu dadus uma-kain laiha kritériu ida ba sira. Katak, ida ne’e bele rejistu ka la’e no sira fó jerál de’it. Maibé ami hanesan autoridade komunitária ne’e, ami luta ba povu hodi hetan sira-nia direitu. Ami la’ós luta hodi hetan fali ami-nia interese ne’e, la’e. Ho ida ne’e, ami halo levantamentu dadus jerál ba ema hotu, tantu nia emprezariu ka nia funsionáriu ka diretór, ami sempre rejistu hotu,” nia hateten.

Tanba, tuir nia, bainhira rejista hotu tiha mak hafoin submete ba MAE no MSSI hodi halo verifikasaun. Kestaun, nia dehan, ema ne’e simu ka lae ne’e la’os xefe suku nia kompeténsia maibe xefe xuku hala’o de’it orden atu halo rejistu.

“Maibé ema sira ne’ebé mak hela iha Suku Lahane Oriental nian mak Kartaun elitorál suku seluk nian, ami sei buka meiu hodi ajuda rejistu atu nia mós bele hetan nia direitu. Iha ne’e, ema barak lakohi rejistu tanba sira servisu no balun deputadu. Maibé ami fiar katak barak mak sei la simu tanba ema servisu mak barak liu iha suku ne’e,” nia dehan.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

1 KOMENTÁRIU

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here