Prezidente Republika,Imajen/Media PR

DILI, 28 maiu 2020 (TATOLI)–Timor-Leste (TL) tama iha lista nasaun haat (4) ne’ebé númeru mate ba COVID-19 “Zero” iha Sudeste Aziátiku inklui nasaun tolu (3) seluk hanesan Laos, Cambodia no Vietname.

Prezidente Repúblika (PR) Francisco Guterres “Lú Olo” hato’o asuntu ne’e, liuhosi mensajen ba povu Timor-Leste kona-ba renovasaun Estadu Emerjénsia datoluk iha Palásiu Prezidensiál Bairru Pité, Dili.

“Timor-Leste hetan kazu konfirmadu 24 maibé rekupera hotu ona. Liu fulan ida ona mak Timor-Leste laiha kazu foun COVID-19. Timor-Leste tama iha lista rai (nasaun) haat (4) iha Sudeste Aziatiku mak ema ida la mate ho COVID-19. Rai tolu seluk mak Laos, Cambodia no Vietname,” PR Lú Olo hateten.

Nia fó hanoin katak liuhosi mensájen ikus liu ne’ebé halo iha 20 maiu 2020, Prezidente Repúblika rekoñese no louva Governu,  pesoál hotu-hotu iha liña oin, organizasaun sira no ema hotu-hotu ne’ebé kontribui ba Timor-Leste nia susesu, iha faze dahuluk, liuhosi medida prevensaun no kontrolu ne’ebé la husik moras COVID-19 hada’et ba komunidade.

Ida ne’e ba datoluk ona mak liuhosi meiu komunikasaun sosiál, Prezidente Repúblika ko’alia ba maun-bin-alin sira, hela iha Timor-Leste tomak no iha rai-li’ur kona-ba asuntu manas ida ne’ebé fanun ema hotu, iha 21 marsu 2020. Katak, moras foun perigozu ida hanaran COVID-19 ne’ebé sai tiha ona pandemia, tama tiha ona iha TL no sai ameasa boot ida ba saúde públika.

Husi loron 21 marsu 2020, banhira Timor-Leste rejista kazu pozitivu dahuluk, nia heteten, TL hahú hasoru ona kalamidade públika ida. Katak, ema hotu hasoru dezastre boot ida, hamosu hosi Coronavirus foun ida ne’ebé da’et lalais de’it husi ema ba ema, no iha tempu ne’ebá, hamate tiha ona ema barak iha rai sira seluk.

“Ita hatán kedas ba kalamidade públika ne’e ho Estadu Emerjénsia dahuluk, hahú iha 27 marsu 2020.  Povu tomak simu ho laran hakmatek medida emerjénsia ne’ebé foin akontese dahuluk iha ita-nia Nasaun livre no independente,” nia dehan tan.

Xefe estadu rekoñese, moras ne’e sei nafatin preokupasaun boot ida iha rai hotu-hotu, riku ka kiak, boot ka kiik, ho fronteira-tasi no rai ne’ebé de’it. Seidauk iha buat ida bele hakotu moras ne’e iha Umanidade nia leet. Hahú hosi rai ida, no liuhusi ema ho aviaun semu bá-mai, husi rai ida ba rai seluk, moras ne’e tama ona iha rai oioin hamutuk atus rua sanulu resin lima (215).

Nia dehan, país balu hanoin katak sira konsege halakon tiha ona maibé moras ne’e mosu filafali, tanba da’et lalais de’it hosi ema ba ema, da’et ba ema barak, iha tempu badak, ne’ebé akontese hanesan ne’e iha Xina, Alemaña, Singapura no Japaun.

Nia hatutan, tuir informasaun foin fó-sai iha loron ohin (kinta, 28 maiu 2020) hosi Organizasaun Mundial Saúde (OMS) hateten iha mundu tomak, ema liu tokon lima mak hetan moras ne’e, liu tokon rua mak rekuperadu ona no ema liu rihun atus tolu lima nulu mak mate.

Tuir fonte husi Indonézia rasik, iha loron 27 maiu 2020, iha ona transmisaun komunitária, inklui labarik-estudante barak. Iha Indonézia tomak, ema liu rihun rua nulu resin tolu mak hetan moras COVID-119, rekupera ona ema liu rihun neen  no mate ema liu rihun ida atus haat.

Tuir notísia hosi fonte internasional ida, ohin de’it, foin mate ema lima nulu resin lima. Iha Timor Osidental katak Nusa Tenggara Timur (NTT-Indonézia), iha 27 maiu 2020, iha ona kazu konfirmadu ualu nulu resin lima, rekuperadu ema nain-sia no nain-ida mate.

Jornalista : Cipriano Colo

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here