Vise-Governadór BCTL, Venancio Alves Maria. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 04 maiu 2020 (TATOLI) – Banku Sentrál Timor-Leste (BCTL, sigla portugés) ohin lansa relatóriu trimestrál Fundu Mina-rai Timór-Leste nian ba trimestre dahuluk ne’ebé termina iha loron 31 marsu 2020 no iha relatóriu ne’e hatudu katak kapitál fundu iha trimestre ikus ne’e tun ba biliaun US$17,03 kompara ho bilaun $17,69 iha fin trimestre dahuluk.

Tuir Vise-Governadór BCTL, Venáncio Alves Maria katak, Fundu Mina-rai Timor-Leste nian iha trimestre ne’e tun kompara ho trimestre ikus iha tinan 2019 ninian, tanba kauza husi surtu COVID-1 ne’ebé invade iha mundu tomak inklui Timor-Leste rasik.

“Foin lalais Estadu Unidu Amerika (EUA) hasai dadus, ne’ebé hatudu katak sira ninia kresimentu ekonómiku negativu pursentu 4,8 tanba kauza husi pandemia Coronavírus mak ita-nia Fundu Mina-rai monu ho valór millaun $843.99”, relata Vise-Governadór BCTL iha ámbitu lansamentu relatóriu Fundu Mina-rai trimestre dahuluk, liuhosi telekonferénsia, segunda ne’e.

Venancio afirma, COVID-19 ne’ebé espalla iha mundu tomak halo ekonomia mundiál tama iha faze resesaun no resesaun ida agora boot liu fali antes ne’e, liuliu kompara ho resesaun iha tinan-2008 no 2009 bainhira iha krize finanseiru globál tanba tuir informasaun ne’ebé BCTL hetan sita katak iha relatóriu BCTL nian iha trimestre dahuluk iha parte dezenvolvimentu merkadu hatudu katak impaktu husi COVID-19 ne’e tempu ba resesaun lalais liu kompara ho krize sira antes ne’e.

Iha trimestre ida-ne’e merkadu asaun globál monu liu porsentu 20, ne’ebé folin mina monu besik porsentu 65 kona-ba umanitáriu internasionál foin lalais iha fulan kotuk hasai ninia projesaun katak merkadu globál negativu porsentu 3, kompara ho iha tinan-2008 to’o 2009 negativu porsentu 0,1.

Nune’e mós, Ofisiál Investiment BCTL, Agostinho Maia realsa kona-ba dezenvolvimentu merkadu ba trimestre dahuluk ninian ne’ebé kauza impaktu negativu ba entidade finanseiru sira ne’ebé fundu petroliu investe ba, trimestre ikus liu iha bainhira lansa relatóriu hatudu katak Coronavírus bele sai risku ida ba durante trimestre ida ne’e no hatudu duni katak kauza ne’e boot tebes.

“Boot liu ne’e ba merkadu asaun no monu maka’as tebes durante trimestre ida-ne’e tanba propagasaun Coronavírus akontese iha fatin hotu liuliu iha nasaun boot sira ne’ebé mak iha ekonomia infleunsia maka’as tebes ba merkadu finanseiru no sira aplika medida sira hodi kontrola propagasaun vírus ne’e.

Medida sira ne’e mak hanesan hapara movimentu transporte públiku sira, limite movimetu ema nian, taka atividade produsaun husi empreza boboot sira no negósiu ne’ebé la esensiál sira.

“Entaun fó sinál ne’ebé mak ladi’ak ba investór sira katak ida-ne’e sei disturbu tebes atividade ekonomia, ita haree dadus barak liuliu iha Xina nasaun ne’ebé aplika uluk medida sira ne’e iha fulan-janeiru no fevereiru ita haree husi sira nia dadus hatudu katak impaktu ba atividade maka’as tebes hanesan manufatura Xina nian ba iha kareta sira monu kuaze pursentu 80”, Ofisiál Investiment BCTL ne’e esklarese.

Nia haktuir tan, iha fulan-marsu nasaun sira seluk iha Asia no Europa aplika mós medida sira ne’ebé hanesan kauza mós ba ekonomia nasaun sira ne’e nian.

Kresimentu ekonómiku Estadu Unidu nian iha trimestre dahuluk hatudu negativu porsentu 4,8, ida-ne’e foin estimasaun dahuluk no tuir analista sira katak númeru ida-ne’e sei tun liután.

Ezemplu iha merkadu empregu nian, iha semana hitu nia laran kuaze ema millaun 30 mak aplika ona subsídiu dezempregu nian entaun bele hateten katak númeru dezempregu sei sa’e aas tebes.

“Ho situasaun sira ne’e hotu maka Banku Sentrál prinsipál sira ho Governu iha mundu, liuliu Estadu Unidu Amérika no Uniaun Eropeia hodi responde polítika fiskál umanitária ne’ebé maka’as tebes, Estadu Unidus kuaze Banku Sentrál ko’a taxa juru porsentu 1,7 no aplika tan polítika umanitáriu sira ne’ebé bolu konvensionál umanitária atubele suporta empreza sira ne’ebé infrenta situasaun ida-ne’e”, nia karesenta.

Iha polítika fiskál aprova ona polítika fiskál ne’ebé mak boot tebes hodi responde ba situasaun atuál, liuliu fó subsídiu ba sira ne’ebé labele servisu no mós fó programa oin-oin ba negósiu sira atu nune’e labele hetan bankarota ka hetan difikuldade ne’ebé maka’as liu iha situasaun ida ne’e, atu nune’e atividade fila ba normál.

Iha Europeia mós hanesan, Banku Sentrál no Uniaun Eropeia responde ho polítiku ne’ebé hanesan atubele ajuda ema sira ne’ebé la servisu no empreza sira.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here