Negosiante Obralan, Joana da Costa. Imajen/Osória Marques.

DILI, 24 abril 2020 (TATOLI)–Estadu Emerjénsia halo Timor-Leste ne’e kloot hanesan Marungi-Tahan. Ba oin, la di’ak. Ba kotuk, susar. Ba sorin-karuk, hakat labele. Ba sorin-kuana, sadere la biban. Ba leten, lalehan sai badak. Ba kraik, rai hanesan mamar tiha. Lalehan ho rai, atu habit metin ita iha klaran. Book-aan la di’ak. Dada iis susar be susar.

Situasaun ida-ne’e mak akontese ba negosiante faan roupa uzada (obralan) iha Sidade Dili nia sikun ida. Nu’udar sidadaun baibain, nia mós hakruuk ba desizaun Governu hodi halo tuir regra Estadu emerjénsia nian hodi “hela de’it iha uma” (lockdown). Maibé, nesesidade obriga, nia tenke hakat sai hosi uma hodi hala’o hikas ninia negósiu faan roupa uzada (obralan) iha Merkadu Manleuana ne’ebá.

Maski nia tauk moras Coronavirus (COVID-19) maibé nia tenke loke fali ninia negósiu tanba nia presiza osan atu sustenta ninia-aan no ninia família uma laran. Negosiante, Joana da Costa, haktuir ba Ajénsia TATOLI katak “hela de’it iha uma” ne’e, nia sente hanesan Timor-Leste ne’e kloot hanesan Marungi-Tahan no kabun ne’e luan fali hanesan rai Timor-Leste be luan no mamuk tanba “hamlaha” osan no hahan laek.

“Loos, ha’u tauk coronavirus! Ha’u hakarak iha uma de’it maibé labele tanba kabun obriga. Estadu Emerjénsia ne’e, halo rai Timor-Leste kloot hanesan Marungi-Tahan no halo ita-nia kabun ne’e mamuk tanba hamlaha tanba osan no hahan laek. Ha’u mai loke fali foin loron tolu hanesan ne’e, ha’u mai faan fali obralan tanba ha’u moris ho faan roupa mak hetan osan. Bainhira ha’u iha uma de’it, susar, ha’u atu hetan hahan bainhira osan laiha. Ha’u mós iha Dili, hela iha uma kost de’it. Fulan ida, ha’u tenke selu $50, ne’ebé situasaun obriga ha’u tenke faan,” dehan Negosiante, Joana da Costa, ba Ajénsia TATOLI liuhosi entrevista iha Merkadu Manleuan, Dili, kinta (23/4/2020).

Antes Prezidente Repúblika dekreta Estadu Emejénsia, nia hatutan, nia faan roupa no hetan netik osan uitoan ne’ebé hodi auguenta ba sosa hahan durante hela iha uma de’it ne’e. Maibé, nia ko’alia onestu, nia agora faan fali roupa obralan tanba nu’udar negosiante fulan tomak iha uma de’it ne’e susar ba hahan no susar atu ajuda inan-aman iha foho.

Negosiante Obralan, Joana da Costa. Imajen/Osória Marques.

“Antes ne’e ha’u iha osan uitoan. Ne’ebé, bainhira kumpre regra estadu emerjénsia katak atu ema hotu tuur hamatek iha uma tanba Coronavirus ne’e fasil tebes da’et lalais ba ema. Ha’u rona no taka duni. Agora, ha’u loke no faan fali obralan tanba fulan tomak iha uma laran de’it atu hetan osan hosi ne’ebé. Inan-aman iha foho ne’ebá mós presiza osan atu hola ai-han hodi konsumu loron-loron ne’e. Entaun, ha’u tenke faan fali obralan para osan balun ha’u han no balun haruka ba inan-aman iha foho hodi han ne’e,” nia dehan.

Maski iha situasaun Estadu Emejénsia nia laran ne’ebé ema-nia movimentu menus atu hola roupa obralan ne’ebé nia faan no ladún folin, maibé ida ne’e la’os kesataun ba nia tanba nia iha vontade nafatin faan obralan tanba de’it kabun atu nakonu (bosu).

“Ha’u mai faan maski ema laiha maibé ida ne’e la’os kestaun. Tanba, ha’u mós komprende situasun hanesan ne’e, ema hotu tuur hakmatek iha uma. Balu ne’ebé mai sosa ne’e, sira ne’ebé mai hola modo-tahan sira ne’e mak aproveita sosa,” nia hateten.

Nia konfesa, rendimentu ne’ebé nia hetan diferensa tebes ho rendimentu uluk nian tanba surtu COVID-19 seidauk mosu. Uluk ne’e, ema movimentu mós barak ne’ebé rendimientu sa’e makaas. Maibé agora rendimentu tun loos tanba ema hotu tauk Coronavirus hodi sulan-aan iha uma.

“Uluk ha’u loke foun ne’e, loron ida ha’u bele hetan $80 ba leten. Maibé, agora situasaun hanesan ne’e, loron ida, sorte mak hetan $10. Se lae, loron ida tomak hetan $2 de’it. Maibé, la buat ida! Tanba, ha’u mós komprende tanba estadu emerjénsia ba surtu COVID-19 ne’e” nia haktuir.

Maibé, nia informa, maski situasaun COVID-19 maibé roupa obralan ne’ebé faan ne’e, folin nafatin hanesan baibain. Faru tahan ida, nia faan ba $2.50 no osan sira ne’ebé nia hetan hosi faan obralan ne’e hodi ajuda ba alin nia eskola, haree inan-aman iha foho no haree han-hemu uma laran nian.

Entretantu, iha Merkadu Manleunan, tuir jornalista Ajénsia TATOLI observa katak, iha vendedór sira no negosiante faan roupa uzada (obralan) sira nafatin kumpre regra hosi Ministériu Saúde hodi tuur ho distánsia dodook malu, uza máskara, no prepara bee iha fatin bainhira kompradór sira utiliza hodi fase-liman antes no hafoin sosa sasán.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here