Portavóz CIGC no Koordenadór Ligasaun Ofisiál ba Forsa Tarefa COVID-19, Rui Maria de Araújo. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 20 abríl 2020 (TATOLI) – Husi totál kazu foun tolu ne’ebé Sentru Integradu Jestaun Krize (CIGC, sigla portugés) rejista ohin loron, involve mós profesór portugés na’in-ida, ne’ebé daudaun iha ona fatin izolamentu Vera Cruz ho pasiente COVID-19 seluk.

Nune’e, totál kazu konfirmadu iha segunda ne’e sa’e ba 22, kazu foun husi horsehik mai ohin iha kazu foun tolu (profesór portugés ida no timor-oan rua) no totál kazu rekuperadu nafatin ida.

Portavóz CIGC, Rui Maria de Araújo, esplika, kazu pozitivu ba profesora portugés ne’ebé hela iha Munisípiu Liquiçá fahe ba grupu rua, grupu ida iha ema na’in-rua (ida pozitivu no ida indeterminadu) maka oras ne’e daudaun iha Timor-Leste hanaran sub-grupu TL no ema ida ne’ebé deteta iha Portugál hanaran sub-grupu P.

“Agora ita buka hela istória viajen. Profesór sira halo viajen iha loron la hanesan tanba ne’e susar atu determina vírus ne’e sira hetan husi ne’ebé?”, tenik Portavóz CIGC iha Sentru Mídia COVID-19, iha Sentru Konvensaun Dili (CCD, sigla portugés), segunda ne’e.

Nia informa, sub-grupu TL ka na’in-rua ne’ebé daudaun iha-ne’e, to’o Timor-Leste iha loron 28 fevereiru no sub-grupu P ka ida iha Portugál to’o iha Timor-Leste iha loron 8 marsu.

“Sub grupu TL la hela hamutuk iha fatin ida ho sub grupu P. Sira halo viajen mai Timor-Leste iha períodu ne’ebé la hanesan”, nia akresenta.

Atuál Koordenadór Ligasaun Ofisiál ba Forsa Tarefa COVID-19 ne’e adianta liután, sub-grupu TL to’o agora laiha sintoma, maibé tanba sira tama kritériu kontaktu besik ho sub-grupu P, maka sira submete ba ezame laboratoriál no rezultadu ikus konfirmasaun husi Royal Darwin Hospital hatudu ida pozitivu ho karga virál ki’ikoan no ida indeterminadu.

“Sub grupu P ka ida oras ne’e iha Portugál hatudu sintoma durante nia viajen fila bá Portugál iha loron 4 abríl, hafoin halo ezame laboratóriu iha loron 6 abríl no hetan rezultadu pozitivu”, nia salienta.

Notísia Relevante: Sidadaun Portugál Na’in-211 Ohin Husik Ona Timor-Leste

Profesór sira ne’ebé hela hamutuk ho sub-grupu P ka ida hela iha Portugál, sira-nia rezultadu laboratóriu negativu, inklui motorista ne’ebé tula profesór sira bá-mai, hatudu rezultadu ezame laboratóriu negativu.

“Faktu seluk, motorista timor-oan ne’ebé servisu ho sira, nia teste negativu no iha komunidade nia leet iha Liquiçá mós seidauk iha kazu suspeitu ne’ebé mosu”, nia subliña.

Tuir eis Ministru Saúde ne’e, hahú husi Estadu Emerjénsia vigora to’o ohin, profesór sira iha Liquiçá, ida-idak hela iha ninia uma,

“Signifika halo distansiamentu sosiál no mantein distansiamentu fíziku no nafatin kumpre regra ijiene pesoál”, nia dehan tan.

Maski nune’e, tuir Portavóz CIGC ne’e, daudaun ne’e ekipa vijilánsia epidemiolójika nível nasionál sei estuda no buka dadus hodi nune’e bele identifika fonte infesaun vírus ba profesór tolu ne’e maihosi ne’ebé.

Jornalista: Natalino Costa

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here