Portavóz Gabinete Sentru Integradu Jestaun Krize, Sérgio Lobo. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão

DILI, 18 abríl 2020 (TATOLI)–Koordenadór Forsa Tarefa Prevensaun no Mitigasaun Surtu Covid-19 no Portavóz Sala Situasaun Centro Integrado Gestão Crise (SS-CIGC), Sérgio Lobo, halo klarifikasaun ba aúdiu ne’ebé oras ne’e virál iha mídia sosiál tanba deskonfia halo husi timoroan sira ne’ebé okupa kuarentena. 

Klarifikasaun ne’ebé hala’o liuhusi konferénsia imprensa iha Sala Situasaun Jestaun Krize, Centro Convencões Dili, Sérgio hateten, iha gravasaun ne’e, faktu loos, maibé interpretasaun mak sala.

“Iha gravasaun aúdiu rua ne’ebé sirkula viralmente iha WhatsApp, iha ida autora gravasaun lamenta katak kolega sira pozitivu ne’e laiha moras ida, sira-nia temperatura normál, no ema la hasai sira-nia raan. Iha ida seluk informa katak ema ne’ebé halo izolamentu hela hamutuk de’it, sira didi’ak hela no laiha tratamentu ba sira. Faktu-sira aprezenta iha gravasaun rua ne’e loos, maibé interpretasaun mak sala”, dr Sérgio klarifika.

Nia esplika liután katak teste halo ba ema hotu iha Otél Katuas, inklui médiku-sira, pesoál seguransa no cleaner-sira, tanba hetan ona kazu pozitivu ida. La’ós de’it ema iha Otél Katuas, maibé ema hotu ne’ebé tama iha kategoria kontaktu ho ema ne’ebé pozitivu ne’e, hanesan motorista no ajudante bis ne’ebé tula nia mai. Ne’ebé, la haree ba ema ne’e moras ka lae, isin-manas ka lae, mear ka lae, nst. Hotu-hotu tenki teste. Teste ne’e la’ós hasai raan, maibé hasai amostra husi nazofarinx, bele liuhusi inus, bele mós liuhusi ibun.

“Dala ida tan, pesoál laboratóriu ba foti amostra husi maluk-sira iha Otél Katuas la’ós tanba kolega sira Otél Katuas ne’e protesta, ka sira hatudu moras. Maibé, sira bá foti amostra tanba ne’e prosedimentu normál ne’ebé Ministériu Saúde determina tiha ona”, nia subliña.

Nia mós salienta katak ema barak ne’ebé pozitivu la sente moras buat ida. Maibé, sira tenke tama nafatin izolamentu atu labele hada’et sira-nia moras ka virus ne’e ba ema seluk. Iha izolamentu, ema sira pozitivu ona bele hela hamutuk iha kuartu ida. Sira laiha ona problema hada’et ba malu tanba sira hotu kona ona. Kuandu sira laiha sintoma ruma, sira toba de’it ka tuur de’it. Maibé, sira labele sai husi fatin izolamentu.

“Hanesan Ministériu Saúde fó-hatene iha okaziaun barak, moras Covid-19 bele manifesta-an iha nível 3 ka 5: asintomátiku ka laiha sintoma. Ba sira-ne’e la presiza tratamentu. Relatu husi fonte oin-oin entre %50-%80. Moras lijeiru ka kamaan, dalaruma isin manas de’it, dalaruma inus-been ka inus-metin, mear, isin-kolen, nst”, Sérgio esplika.

“Sira-ne’e maizumenus 80 husi kazu sintomátiku. Ba sira-ne’e bele fó tratamentu sintomátiku rua (2). Moras moderadu, sira-nee bele manifesta moras respiratóriu todan uitoan, bele presiza antibiótiku ka presiza soru. Moras grave, ho sintoma respiratóriu grave hanesan dada-iis susar, no presiza oxijéniu. Moras krítiku, ne’ebé presiza ventilasaun asistida. Ita-nia maluk sira agora iha izolamentu ne’e ida ka rua de’it mak iha sintoma lijeiru ka kamaan. Sira seluk sintoma laiha. Razaun sira mantein iha izolamentu ne’e tanba atu evita sira transmite infesaun ne’e ba ema seluk”, nia salienta.

Médiku ne’e mós hakarak klarifika tan katak iha mós informasaun katak pesoál laboratóriu ba hasai amostra, haluha tiha la tau ema-nia naran no depois, liu tiha loron ida mak ba foin ba foti naran. Ida-ne’e la loos. Pesoál laboratóriu hotu hala’o prosedimentu padraun atu hasai amostra nazofarix.

Jornalista: Cipriano Colo

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here