Koordenadór Ligasaun Ofisiál ba Forsa Tarefa COVID-19, Rui Maria de Araújo. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 18 abríl 2020 (TATOLI)—Sentru Integradu Jestaun Krize (CIGC-sigla portugés) liuhusi Koordenadór Ofisiál Ligasaun Forsa Tarefa Covid-19, Rui Maria de Araújo, iha sábadu ne’e breafing jornalista-sira kona-ba saida mak transmisaun lokál no transmisaun komunidade.

Nia esplika, transmisaun lokál katak kazu ida pozitivu iha fatin ida depois ema ne’ebé besik mós hahú hetan ona maibé sei lokalizadu. Hanesan ema na’in-16 pozitivu no na’in-rua provável ne’e husi Otél Katuas hotu.

Nia hatutan, provável na’in-rua husi Otél Fortuna, Otél Novo Horizonte no mós pozitivu ida husi Otél Timing, sira-ne’e hotu husi Indonézia iha loron-29 marsu mai oin.

“Bainhira sura husi 29 marsu bá kotuk, kazu Covid-19 ne’e iha Indonézia tanba ne’e ita dehan kazu lahanesan. Ita-nia sidadaun sira ne’ebé iha Indonézia ne’ebé mak mai Timor liuhusi fronteira mak importa. Entaun, ita agora iha faze mitigasaun nian”, Rui hateten iha Sentru Konvensaun Dili (CCD-sigla portugés).

Transmisaun komunidade, Rui subliña, katak pesoál saúde ruma iha sentru saúde mak deteta ona komunidade husi li’ur balun iha sintoma ba Covid-19 entaun transmisaun komunidade komesa iha ona nune’e presiza atensaun.

“Ita Timor foin mak transmisaun lokál. Seidauk iha transmisaun komunidade”, nia haktuir.

Rui hatutan, iha kontestu prevensaun no mitigasaun ba Covid-19 Governu aprova tiha ona sistema alerta.

“Teorikamente nível haat orienta ita atu fó hanoin mai ita mak, primeiru, kontensaun. Bainhira mak ita dehan kontensaun? Baibain ema dehan episentru (penyebaran) virus katak fora husi Timor-Leste. Pur-ezemplu, iha fulan-janeiru ho fevereiru mak sai hanesan episentru maibé la’ós iha Timor”, nia esklarese.

Segundu, nia tenik, kazu kona-ba kontensaun alargada katak bainhira kazu importadu ne’e mosu sein kadeira sekundáriu transmisaun. Signifika, kazu ne’e ida de’it no seidauk da’et ba ema seluk tan.  Tanba ne’e, kazu primeiru ne’e bolu primáriu no segundu bolu sekundáriu katak hahú da’et ona ba ema seluk ona hanesan deteta ona iha loron 21 marsu.

“Kazu terseiru hanaran mitigasaun. Signifika, ita kombate makaas ona. Bainhira ita tama ba faze mitigasaun tanba ita iha rezultadu laboratóriu hatudu ba ita katak ita iha ona transmisaun lokál”, Rui haklaken.

Kazu dahaat, nia akresenta, mak rekuperasaun transmisaun diminui ona iha Timor bainhira laiha ona kazu foun. Pur-ezemplu, kazu foun iha nasaun balun hanesan iha Amérika horisehik hamutuk 100, maibé ohin tun ba 50 no aban tun tan bá 20. Bainhira tun to’o 10, ne’e hatudu katak tama ona ba faze rekuperasaun.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here