Governador Banku Sentrál Abrão de Vasconselos.

DILI, 27 marsu 2020 (TATOLI)—Governadór Banku Sentrál Timor-Leste (BCTL-sigla portugés), Abrão de Vasconcelos hateten, valór fundu minarai lakon kuaze biliaun $1.8 tanba kauza hosi merkadu finanseira internasionál.

Governadór BCTL ne’e hateten, infelismente períodu semana tolu ka haat ikus ne’e dezenvolvimentu iha merkadu finanseira internasionál ne’e iha impaktu boot tebes hosi Coronavirus (COVID-19) no fatór sira seluk.

“Ita iha queda (monu) signifikante tebes iha ita-nia valór fundu petróleu. Banku Sentrál sei publika relatóriu loron 10 abríl mas iha fatin ida-ne’e (Parlamentu Nasionál) ha’u kompartilla uitoan ho ita-boot sira to’o iha semana kotuk ne’e, ita-nia fundu ne’e ninia valór lakon kuaze biliaun $1.8 de tanba kauza hosi merkadu internasionál,” dehan Abrão de Vasconcelos, bainhira hamutuk ho Ministra Finansa Ein-Ezersísiu, Sara Lobo Brites, hala’o audiénsia ho Komisaun C ligadu ho pedidu urjénsia ba autorizasaun transferénsia estraordinária hosi fundu petrolíferu, iha plenária Parlamentu Nasionál, sesta ne’e.

Nia haktuir, kazu hosi merkadu mundiál ne’e maoria iha Equity maibé ida-ne’e se kompara dezde fundu ida-ne’e harii 2005 to’o agora, Timor-Leste iha periódiu negativu rua ka tolu hanesan ne’e maioria iha períodu pozitivu.

“Maibé infelismente períodu ida agora ne’e negativu dala-rua ka dala-tolu de’it. Maibé ida agora ne’e, maka’as loos tanba loro-loron ita la haree mudansa ka alterasaun. Ita-nia opsaun agora ne’e, ita hanoin dehan tanba merkadu monu ita lakohi halo desizaun. Banku Sentrál hanoin katak di’ak liu ita halo desizaun ida la duun loos iha momentu ida hanesan ne’e (situasaun COVID-19) duké ita hanoin tenke loos mak to’o ikus ita sala,”, dehan Governadór BCTL ne’e.

Nia afirma, la’ós ko’alia halo nusá mak atu dezenvolve setór privadu maibé posibilidade sobrevivénsia hosi setór ne’e rasik. Nia preokupa ho jerasaun ida agora tanba bele sobrevive ho situasaun COVID-19 ne’e ka lae.

“Nova Iorke agora lockdown no ida-ne’e komplika Banku Sentrál labele halo transporte moeda hosi Estadu Unidu mai Timor-Leste, la hanesan ona bainbain,” nia informa.

Nia subliña, oras ne’e Banku Sentrál halo desizaun hosi deside nu’udar polítika ida atu garante distribuisaun moeda iha Timor millaun $6 tau iha kofre Banku Sentrál ninian.

“Iha situasaun normál ami nunka halo buat ida hanesan ne’e. Ida-ne’e hakarak iha funan ne’e tau hela iha Banku Sentrál ne’e. Ida ne’e tanba ita hakarak pastikan ita bertahan ka lae. Ita-nia kredibilidade sistema ne’e, ita bele tane nafatin ka lae. Publiku nia bankária ne’e importante liu duké mantein ita tenke iha lukru ida juta ida ka lima juta,” nia dehan.

Entretantu, Vise-Governadór Banku Sentrál Timor-Leste, Venancio Alves Maria esplika, merkadu finanseira internasionál monu tanba tensaun entre Estadu Amérika (EUA) no Iraun no agora piór liu mak COVID-19.

“Iha inisu janeiru no fevereiru, merkadu monu duni maibé sei mantein situasaun ne’e la prejuizu maka’as liu,  maibé to’o dia 9 marsu mai leten ne’e, monu ida ke maka’as tebes. Merkadu asoens (saham) hotu-hotu monu 30%. Presu mina monu mais de 30% tanba funu presu entre Arábia Saudita ho Kroásia iha konferénsia APEC (Asia-Pacific Economic Cooperation). Situasaun ida-ne’e halo ita-nia fundu petróleu monu uioan,”  nia esplika.

Nia informa, dalabarak informasaun horisehik la relevante ho ohin no ohin la revante ho aban no bainrua, tanba mudansa merkadu finanseira iha signifikante tebes.

Vise-Governadór BCTL ne’e esplika, estadu barak halo investimentu asaun estímulu, hahú hosi EUA no EUA foin lalais ne’e hatún tiha nia taxa jurus agora ne’e nível 0 ona.

“Enatun signifika karik osan ne’ebé ita iha liuliu ita-nia porsaun fundu petróleu ne’ebé maka iha mandatu de kaixa 5% ne’e mezmu ita tau iha EUA la relevante tiha tanba EUA ninia interese 0. Karik situasaun ne’e obriga ita sai tiha hosi merkadu asaun tanba merkadu asaun mak monu barak liu.

Nia argumenta, investimentu iha Bonds mós monu tanba investidór barak ho sentimentu ta’uk tanba risku iha merkadu asaun entaun muda sira-nia investimentu ba rendimentu fiksu kauza mós espetativa rendimentu maibé rendimentu fiksu ne’e mós monu maka’as.

“Mesmu rendimentu fiksu ne’e ema haree hanesan aset ida seguru maibé iha situasaun ida agora la duun seguru,” Vise-Governadór BCTL ne’e hateten.

Notísia Relevante: COVID-19 Obriga Kapasidade Governu Salva Ekonomia

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here