Deputada CNRT, Carmelita Caetano Moniz. Imajen/dok.TATOLI

DILI, 11 marsu 2020 (TATOLI)—Prezidente Komisaun A (trata asuntu Justisa no Konstitusionál), Carmelita Caetano Moniz hateten, dispozisaun jerál kona-ba projetu Lei Antí Korrupsaun (LAK) hotu ona.

“Ha’u hakarak hateten katak projetu Lei Antí Korrupsaun to’o agora artigu 22 no dispozisaun jerál hotu tiha ona,” dehan Carmelita Caetano Moniz liuhosi plenária Parlamentu Nasionál, tersa ne’e.

Prezidente Komisaun A ko’alia asuntu ne’e tanba Deputada Bankada FRETILIN, Josefa Pereira, afirma loloos ne’e fó importánsia ba Lei Antí Korrupsaun (LAK) la’ós ba fali diskute osan falsu ne’e.

Carmelita Moniz esklarese, laiha kanselamentu ba Lei Antí Korrupsaun (LAK) maibé oras ne’e hala’o hela.

“Soké infelismente iha semana pasada, ami atu diskute hodi deside katak semana ida-ne’e ami atu kontinua halo diskusaun no votasaun espesialidade ba Lei Antí Korrupsaun maibé deputadu sira la marka prezensa. Iha deputadu na’in-haat de’it mak iha-ne’ebá entaun laiha korum atu deside kontinuasaun debate lei ne’e,” Prezidente Komisaun A hateten.

Aleinde ne’e, nia mós fó-sai katak, deklarasaun kona-ba riku-soin ne’e mós hotu tiha ona iha Lei Antí Korrupsaun (LAK) ne’e. Tanba ne’e, nia husu ba deputadu sira atu fó informasaun ida klaru ba públiku.

Antes ne’e, Prezidente Komisaun A hateten, maski Parlamentu Nasionál seidauk aprova Lei Antí Korrupsaun (LAK) maibé prosesu ba kazu korrupsaun sira la’o hela.

“Mezmuke lei ne’e ami seidauk aprova mós prosesu ba kazu korrupsaun sira la’o daudaun tanba ita iha lei Kódigu Penál ne’ebé ke hakerek no ko’alia kona-ba korrupsaun, ita iha lei,” nia hateten.

Nia informa, Timor-Leste iha ona lei kona-ba Brankeamentu Kapitál ne’ebé ko’alia kona-ba terrorizmu no ko’alia kona-ba kazu fase-osan, lei kona-ba tráfiku umana, lei kona-ba droga.

“Ita iha lei sira-ne’e hotu. Dalaruma ita hanoin dehan ita laiha Lei Antí Korrupsaun. Ita iha hela Lei Antí Korrupsaun, ne’ebé ami tenta hodi kompleta tan lei sira-ne’e,” nia dehan.

Nia esplika,  projetu lei ne’e aumenta tan medida rua, ida mak medida prevensaun no medida ida atu haree kona-ba kriminaliza konstrusaun sira-ne’e mak laiha kualidade.

“Ita iha lei sira-ne’e hotu ona. Agora, ami atu halo nusá. Atu agrupa ba iha Lei Antí Korrupsaun ka ami mantein ida-idak nafatin iha-ne’ebá. Ne’ebé, prosesu ne’e la’ós fásil hanesan ita hanoin. Prosesu ne’e difísil uitoan no ita tenke analiza buat sira-ne’e halo didi’ak,” nia hateten.

Nia argumenta,  se medida prevensaun prepara 30 itál artigu depois iha tan medida kriminál ne’ebé ho 30 itál artigu. Ne’ebé, nia dehan, lei ne’e kuaze to’o 90 ka 100 itál artigu.

“Entaun, ha’u labele iha serteza ida katak bainhira mak lori bá plenária maibé ami tenta ho másima posível. Se ita aprova Lei Antí Korrupsaun, ita sei haree ba Kódigu Prosesu Penál (KPP), Kódigu Penál (KP) rasik, ita tenke haree fali lei sira-ne’e hotu,” nia dehan.

Jornalista  : Evaristo Soares Martins

Editór        : Cancio Ximenes 

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here