Prokuradór Jeráll da Repúblika, José Ximenes. Imajen TATOLI/António Gonçalves.

DILI, 09 marsu 2020 (TATOLI)–Ministériu Públiku (MP) liuhosi Prokuradoria Jerál Repúblika (PJR) deteta ona fatin ka diresaun sira ne’ebé sai poténsia risku ba nasaun mak hanesan Diresaun Alfândega Ministériu Finansas (MF) no Ministériu Turizmu (MT).
Rezultadu detesaun ne’e, Prokuradór Jerál Repúblika (PJR), José da Costa Ximenes sei aprezenta ba Parlamentu Nasionál (PN) iha relatóriu anuál maibé PJR aprezenta ona asuntu ne’e ba Prezidente Repúblika (PR), Francisco Guterres “Lú Olo”, iha enkontru mensál ho PR iha Palásiu Prezidensiál Bairru-Pite.

“Ami aprezenta ba Prezidente Repúblika katak ami prepara ona ami-nia informasaun anuál ba Parlamentu Nasionál. Iha informasaun anuál ne’e, la’ós pasa de’it informasaun maibé ami mós analiza situasaun globál iha Timor-Leste. Tanba ne’e, ami deteta fatin sira ne’ebé mak poténsia ba risku, fatin sira ne’ebé risku iha instituisaun sira atu ita bele halo analiza hamutuk no oinsa bele kombate,” dehan José Ximenesba mídia hafoin enkontru ho PR Lú Olo.

Nia dehan, la’ós ko’alia kona-ba krime maibé ko’alia mós kona-ba fatin sira ne’ebé estratéjiku no oinsá mak atu kombate.

“Ami tau iha primeiru, instituisaun sira ne’ebé risku mak Ministériu das Finansas, Diresaun Jerál Alfândega. Ami haree katak diresaun Jerál Alfândega ne’e diresaun ida ne’ebé risku tebe-tebes. Diresaun ida ne’e sira mak kontrola sasán tama no sai. Iha sasán barak mós mak tama ilegalmente mai Timor ne’ebé ultra pasa husi sira,” nia subliña.

Alende ne’e, nia dehan, iha karreta barak ne’ebé ultrapasa hosi fronteira ate bele tama to’o Timor dalaruma ninia númeru matríkula iha hotu ona.

“Ida ne’e ita la dehan ema hotu-hotu iha Alfândega ne’eba la di’ak, Maibé, ha’u atu dehan katak sira iha alfândega barak mak serbisu di’ak, dedika aan tinan ba tinan to’o ohin loron. Ministériu relevante mós tuir loloos tenke promove ema sira ne’e. Maibé, barak mós iha problema. Ida ne’e mak ami tenta hodi koloka katak ita tenke kontrola sasán tama no sai. Tenke kontrola mós ba motorizada ne’ebé tama no sai,” José haktuir.

Nia fó ezemplu seluk tan katak, iha kompañia balun ne’ebé laiha atividade importasaun no esportasaun maibé Alfândega autoriza mai iha ne’e depois tama tiha ba fali.

“Entaun ami haree área ida ne’e, hanesan risku númeru um ne’ebé bele akontese iha ne’ebá la’ós kontra bandu de’it. Bele akontese mós tráfiku de influénsia, bele akontese mós iha ne’eba kona-ba korrupsaun, ikus mai mak brankeamentu kapitál. Ida ne’e hanesan alerta ida ne’ebé ami mós aproveita informa ba Prezidente nomós aproveita informa ba Parlamentu Nasionál, informa ba ita-boot sira katak área ida ne’e risku no timoroan hotu tenke hamutuk atu kombate. Labele entrega de’it ba Ministériu públiku, maibé fó suporta ba malu atu bele hamutuk hala’o knaar ida ne’e ho di’ak,” nia esplika.

Segundu, nia haktuir, parte Ministériu Públiku haree katak ministériu ida ne’ebé iha indiksaun katak iha problema barak ne’ebé mosu maka Ministériu Turizmu liuliu sira ne’ebé halo kontrolu ba jogu no Kasino sira iha Timor.

“Ita-boot sira bele hakerek no koko atu komprende ida ne’e halo didi’ak. Kasino ho jogu sira iha Timor, ita-nian seidauk regulariza halo didi’ak. Tinan 2019 ha’u hetan konvite ida ba Macau, iha Macau sira nia kasino mak fó suporta makaas ba orsamentu Macau ninian. Macau ne’e rejiaun espesiál. Sira mak fó suporta, foin iha 2016 mak iha leí atu regulariza jogus sira ne’e. Ida ne’e hanesan alerta ida atu Ita kontrola didi’ak jogu ne’e. Tanba ne’e ami hanoin katak mosu krimi oioin ho brankeamentu mós iha laran,” nia dehan.

Tanba ne’e, nia husu, Ministériu ne’e inklui jornalista sira mós tenke tau matan ba asutu ida ne’e.

Prezidente Repúblika ninia resposta liuliu ba krime organizadu sira, José dehan, konta mós ho PR ninia apoiu atu importante liu mak ministériu públiku hala’o nia papél ho independente no ho didi’ak.

Jornalista : Cipriano. Colo

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here