Membru Bankada CNRT, Carmelita Caetano Moniz. Imajen/Tatoli Egas Cristovao

DILI, 27 fevereiru 2020 (TATOLI)—Prezidente Komisaun A (trata asuntu Justisa no Konstitusionál), Deputada Carmelita Caetano Moniz hateten, maski Parlamentu Nasionál (PN) seidauk aprova Lei Antí Korrupsaun (LAK) maibé prosesu ba kazu korrupsaun sira la’o hela.

Prezidente Komisaun A ko’alia asuntu ne’e tanba Prezidente Repúblika, Francisco Guterres “Lú Olo”, husu ba Parlamentu Nasionál atu aprova lalais Lei Antí Korrupsaun.

“Mezmu Lei Antí Korrupsaun (LAK) ne’e ami seidauk aprova mós prosesu ba kazu korrupsaun sira la’o daudaun. Tanba, ita iha Lei Kódigu Penál ne’ebé hakerek no ko’alia kona-ba korrupsaun. Ita iha lei Brankeamentu Kapitál ne’ebé ko’alia kona-ba terrorizmu no ko’alia kona-ba kazu fase-osan. Ita iha lei kona-ba tráfiku umanu. Ita iha lei kona-ba droga. Dalaruma ita hanoin dehan ita laiha Lei Antí Korrupsaun, ita iha hela Lei Antí Korrupsaun. Ne’ebé, ami tenta hodi kompleta tan lei sira-ne’e,” Deputada Carmelita Moniz, informa ba jornalista sira, iha resintu Parlamentu Nasionál, ohin.

Maski nune’e, Prezidente Komisaun A, Carmelita Caetano Moniz rekoñese katak durante ne’e sosiedade kestiona maka’as kona-ba kontinuasaun diskusaun Lei Antí Korrupsaun

Kontinuasaun diskusaun ne’e, nia esplika, kle’ur tanba sei halo ajustamentu tan medida rua mak medida prevensaun no medida ida atu kriminaliza kontrusaun sira ne’ebé laiha kualidade.

“Medidia rua ne’e mak medida prevensaun no medida ida ami atu haree kona-ba kriminaliza kontrusaun sira-ne’e mak laiha kualidade. Ami hanoin hela katak konstrusaun ka projetu sira ne’ebé ke ema abandona, kontrusaun ne’ebé ke laiha kualidade, ami hanoin atu tau iha ne’ebá,” nia dehan.

Agora daudaun, nia informa, Komisaun A sei iha diskusaun kle’an no sei bolu tan entidade sira fó tan hanoin di’ak liután katak foti sai hosi Kódigu Penál ne’e mai hotu iha Lei Antí Korrupsaun, Brankeamentu Kapitál ka halo nusa.

“Ita iha lei sira-ne’e hotu ona. Agora, ami atu halo nusá? Atu agrupa ba iha Lei Antí Korrupsaun ka ami mantein ida-idak nafatin iha ne’ebá. Ne’ebé, prosesu ne’e la’ós fásil hanesan ita hanoin. Prosesu ne’e difísil uitoan no ita tenke análiza buat sira-ne’e halo didi’ak,” nia hateten.

Nia haktuir, diskusaun ba Lei Antí Korrupsaun (LAK) antes ne’e kona-ba kapítulu jerál de’it to’o ona artigu 22. Nia dehan, atu lori ba plenária ne’e seidauk bele hateten sai tanba agora daudaun espesialidade iha hela Komisaun A.

“Atu lori ba plenária ha’u seidauk bele hateten tanba agora daudaun espesialidade iha hela Komisaun A. Se medida prevensaun ne’ebé ami prepara iha 30 itál artigu, depois ita iha tan medida kriminál iha artigu 30. Ne’ebé, lei ne’e nia artigu kuaze to’o 90 ka 100 itál. Entaun, ha’u labele iha serteza ida katak bainhira mak lori ba plenária. Maibé, ami tenta ho másima posível. Se ita aprova Lei Antí Korrupsaun, ita sei haree ba Kódigu Prosesu Penál (KPP), Kódigu Penál (KP) rasik, ita tenke haree fali lei sira-ne’e hotu,” nia hateten.

Nia argumenta, presiza haree fali ba lei sira-ne’e hotu tanba iha ligasaun ba malu, nune’e implementasaun Lei Antí Korrupsaun (LAK) iha futuru sai di’akliu.

“Neste momentu, ami iha hanoin ida katak para ita fasilita juíz sira, prokuradór sira, defensór sira no autór justisa sira, kuandu haree ba kazu korrupsaun, haree ba kazu korrupsaun entaun haree de’it ba lei ida. Ne’e, ami-nia hanoin maibé to’o agora ami seidauk to’o iha ne’ebá atu deside oinsá maibé ami-nia hanoin ami tau ona iha proposta,” nia haktuir.

Prezidente Komisaun A ne’e hatutan, tuir esperiénsia ne’ebé akontese katak diskusaun antes ne’e artigu ida bele lori loron ida tomak, dalaruma loron rua la hotu nafatin.

“Ha’u labele hateten katak lei ne’e to’o bainhira mak finaliza tanba lei to’o ikus mai to’o 100 artigu ka bele liután,” nia dehan.

Notísia Relevante: Prezidente Repúblika Husu PN Aprova Lalais Lei Anti Korrupsaun

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here