Prokuradór Jerál Repúblika (PGR), José da Costa Ximenes. Imajen/Egas Cristóvão

DILI, 12 fevereiru 2020 (TATOLI)–Ministériu Públiku (MP), propoin ba Governu atu halo akompañamentu hodi defende kazál timoroan ne’ebé Prokuradoria Jerál Indonézia nian akuza ho prizaun tinan 17.

Prokuradór Jerál Repúblika (PJR), José da Costa Ximenes hato’o asuntu ne’e hafoin hasoru-malu ho Prezidente Repúblika (PR), Francisco Guterres Lú Olo, iha Palásiu Prezidente Nicolau Lobato, Bairru Pité, Dili, ohin.

“Governu tenke kontratu advogadu privadu ida-ne’ebé di’ak atubele defende sira. Bele haree advogadu timoroan di’ak ida hamutuk ho advogadu ida-ne’ebé oras ne’e iha ona, atu halo akompañamentu ba sira to’o desizaun tránzitu enjulgadu. Entaun, ha’u-nia sujestaun maka ida-ne’e”, José da Costa hateten.

Prokuradór Jerál ne’e esplika, kazál timoroan iha Indonézia, Ministériu Públiku akompañia de’it, no Ministériu Públiku deklara fila-fila ona katak uluk Prokuradór Jerál rasik bá ko’alia ho autoridade sentrál Indonézia nian iha Jakarta, ko’alia ho Ministru Justisa ho Wakapolri no hakarak atu dezenvolve investigasaun konjunta ida, tanba merkadu bootliu iha Ázia no iha mundu, ida maka Indonézia, la’ós Timor.

Lee mós: Advogadu Ba Kazál Timoroan La Simu Akuzasaun Prokuradór Atambua

“Tanba ne’e maka ami hakarak atu investiga mós iha Timor no Indonézia ninian. Bainhira ita dezenvolve ida-ne’e, ministru bele envolve investigasaun ba sira na’in hirak ne’ebé iha Indonézia ne’ebá, envolve prokuradór, polísia husi nasaun rua, atu halo investigasaun hamutuk. Problema profundu ne’e iha ne’ebé, sira bá Indonézia ne’e halo nusa, tanba iha Timor ne’e ita kaer ona Filipinu ida. Entaun, ami investiga hela”, nia haktuir.

“Infelizmente, sira dehan, ami sei fó liuhusi ita-boot sira-nia embaixada. Ha’u hein informasaun husi embaixadór, maibé nunka fó informasaun. Ikusmai akuzasaun bá tiha ona no julga tan tiha ona, até alegasaun finál ne’ebé sira husu prizaun tinan 17. Saida maka ami bele hateten iha-ne’e, maka Governu loloos liuhusi embaixada, bele rekruta advogadu ida di’ak atubele kontinua defende sira. Ministériu Públiku labele reprezenta iha estranjeiru, liuliu arguidu. Se iha-ne’e karik mós, ita maka akuza”, nia esplika liután.

Buat seluk ne’ebé prokuradór ne’e presiza subliña iha-ne’e (Timor) maka iha krime barak ne’ebé sidadaun Indonézia envolve no timoroan balun mós envolve iha ne’ebá (Indonézia).

“Ita-boot sira hatene, fronteira terrestre, fásil liu atu ita ultrapasa ba iha ne’ebá no sira iha ne’ebá mós fásil liu atu ultrapasa mai iha-ne’e. Entaun, ha’u rekomenda ba Governu presiza halo kooperasaun internasionál iha matéria penál. Ne’e kooperasaun bilaterál ho sira iha matéria penál atubele fasilita oinsá maka ita bele rezolve situasaun sira-ne’e. Ita labele dezenvolve investigasaun konjunta tanba laiha kooperasaun ida mós. Ita bazeia de’it ba lei ratifikasaun ne’ebé ita halo ba matéria kona-ba droga ninian”, José Ximenes hakotu.

Antes ne’e, advogadu privadu kazál timoroan, Jemmy Haekase la simu desizaun ba akuzasaun husi prokuradór Atambua-Indonézia hodi kondena nia kliente na’in-rua, José Soares Pareira (34) no Angela Soares (30) ho ameasa pena prizaun tinan 17 no selu multa ne’ebé diferente ho osan montante milliaun $1.

Jornalista: Cipriano Colo

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here