DILI, 30 janeiru 2020 (TATOLI)—Ha’u la’o liuhusi Avenida Francisco Xavier Amaral, la’o hadau malu no nakselok malu ho ema wa’in be la’o iha trotoar nia leten. Ema ida-idak la’o ninian. Sira la hasee malu. Balun hamriik hein kareta. Balun hein atu liu ba dalan sorin. Balun tama nadodon ba loja Xineza nia laran. Iha loja nia-oin, hatuur aifunan plastiku kór oin-oin be halo fatin ne’e sai hanesan jardin aifunan nian be nabilan.

Ha’u hakat ba oin. Iha loja aifunan ne’e nia oin, sumbrellu boot ida harii iha trotoar nia ninin. Iha nia okos ba, katuas ida tuur ho sapatu uzadu sira be bou hamutuk iha kaixote ida-nia leten be hatuur iha nia oin. Ha’u hamriik. Fihir be fihir.

Ho seriu, iha katuas ne’e nia kelen leet habit hela sapatu uzadu metan ida. Katuas nia liman ne’e kaer daun naruk ida bidu hela iha sapatu leten. Nia liman ne’e book-aan nafatin. Nia kaer hamaus sapatu nia tutun ne’e ho kuidadu. Nia kaer, kaer ba-mai, kaer de’ut ba-mai, la kleur, ho daun naruk ne’e nia tuu borus sapatu ne’e to’o dolar didi’ak.

“Ha’u suku sepatu iha tinan 1999 to’o mai iha tinan 2003. Kada loron ida, hetan rendimentu kiik liu. Tanba, iha momentu ne’eba, ha’u suku sapatu ne’e, ema fó osan sentavus 50 kada sepatu ida. Dalaruma mós, loron ida tomak la suku sepatu to’o fila tiha de’it ba uma,” dehan Apolinario Ximenes (idade 47) ba Ajénsia TATOLI iha Avenida Francisco Xavier Amaral, iha loja xineza ida nia oin, besik Estadiu Munisípal Dili, ohin.

Maske udan no loron manas, nia fiel nafatin ba ninia knaar suku sapatu ne’e to’o ohin loron. Karik iha ema seluk nia matan knaar suku sapatu folin laek ida. Maibé, ba nia, atividade ida ne’e fó iis ba nia atu “suku nia oan sira-nia futuru be nabilan” iha loron aban ne’ebé hein iha dalan rohan ne’eba ne’e. Biar udan bele boot. Biar ema biu-ibun ba nia. Nia simu ho hamnasa-midar.

Tempu ida agora dadaun ne’e defisil loos ba nia. Tanbasá? Ohin loron ne’e ema barak mak buka moris liuhusi atividade suku sepatu. Tan ne’e, dalaruma loron ida tomak nia só hetan de’it rendimentu be natoon. Másímu liu nia bele hatama osan ba nia kohe laran ne’e $6 de’it. Kasian! Nia haktuir, osan ne’ebé nia hetan ne’e, sura ba han-hemu nian mós sei la to’o.

“Ha’u sente triste tebes. Tanba loron-loron ha’u suku sepatu, osan ne’ebé hetan ne’e la sufisiente hodi sustenta ha’u-nia família uma laran. Osan ne’e, atu uza ba sosa hola sasan uma laran mós susar. Susar atu sosa fós, mina, masin, masako no seluk tan. Maibé, osan rai uituan-uituan mak foin sosa sasán nesesidade báziku ba uma laran,” dehan mane isin-metan be mai husi Munisípiu Baucau, Postu Administrativu Laga, ne’ebé oras ne’e daudaun hela iha Bebonuk ne’e.

Nia laran triste, dalaruma la’os tanba loron ida tomak nia hetan osan natoon de’it maibé nia triste liu hodi haree ba ninia oan sira-nia futuru. Oinsá mak nia bele suku nia oan sira-nia futuru atu hetan susesu, se loron-loron ninia moris-restu ne’e, nia hala’o de’it ho suku sapatu uzadu sira be ema na’in sira entrega ba nia atu suku? Tanba, nia mós hatene, suku oan sira-nia futuru la’os fasil hanesan nia suku ema seluk nia sapatu uzadu sira ne’e.

“Ha’u-nia oan na’in lima (5) mós eskola hotu. Oan feto na’in rua (2) no mane na’in tolu (3). Ha’u-nia oan feto primeiru mak Pre-sekúndária terseira klase ona. Seluk, sei eskola iha ensinu báziku. Bainhira ha’u-nia oan sira ba eskola sempre husu osan sentavus 50, balun husu sentavus 25, dalaruma ha’u la fó osan tanba osan laiha. Ha’u sente oan sira-nia hakarak maibé atu halo oinsá se osan laiha. Imposivel, ha’u ba nauk ema-nia osan mak fó ba oan sira,” nia dehan ho laran triste maibé nia hatudu oin-midar nafatin.

Maske nune’e, nia la dezanima. Hanesan loromatan ne’ebé nunka baruk fó nia roman, nia esforsu-aan nafatin hodi buka osan no buka osan beibeik. Tanba ne’e, kada tuku hitu (07.00) dadeersan, nia sempre buka moris hodi hadau nia fatin be loro-loron nia tuur suku sapatu ne’e. Iha fatin ida ne’e, iha dalan ida ne’e, ho nia liman nia badaen, nia bele hetan osan oituan atu sustenta nia família uma laran.

“Loron ida ha’u hetan rendimentu $6 ka dalaruma loron ida la hetan liu. Sente triste maibé ha’u esforsu-aan nafatin hodi buka osan loro-loron nian atu bele uza hodi han hamutuk ho feen no oan sira iha uma. Importante liu, ha’u-nia oan na’in lima (5) ne’e bele han no hemu netik atu auguenta moris. Ha’u suku sapatu uzadu par ida ne’e, ema-na’in selu ha’u ho osan $2,” nia haktuir ho haraik-aan.

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here