Nesesidade Bázika sira. Foto/Google.

DILI, 30 janeiru 2020 (TATOLI) – Dadus estatístika Timor-Leste nian hatudu katak iha 2019, Indonézia mak importa sasán barak liu mai Timor-Leste.

“Sasán importadu sira ne’e, barak liu hosi Indonézia hanesan nesesidade bázika (sembilan bahan pokok)”, Diretór Jerál Estatístika Ministériu Finansa, Elias dos Santos Ferreira, informa ba TATOLI iha Caicoli, kuarta ne’e.

Hodi dehan bainhira kompara ba osan importasaun husi Indonézia okupa millaun $159,380, tuir maka Hong Kong hamutuk millaun $78,643, Singapura millaun $76,241, no Xina millaun $65,157.

Aléinde ne’e, produtu importadu sira seluk hosi Vietnam no Tailándia mak foos, hosi Brazíl maka na’an-manu (frangu), na’an seluk mós  no ekipamentu konstrusaun no seluk tan.

Kona-ba sasán haruka hosi Xina maka foos no hemun. Produtu Xina nian maioria Timor-Leste iha, maibé kompara ho Indonézia, nia produtu domina liu no ne’e kestaun ida maka distánsia entre Timor-Leste ho Indonézia no Timór utiliza osan dólar amerikanu.

Elias dehan nasaun hamutuk 35 maka importa sasán mai Timor-Leste, kompostu hosi Indonézia, Hong Kong, Singapura, Xina, Vietnam, Tailándia, Brazíl, Malázia, Austrália, Pakistan, Japaun, Amérika, Portugál, Índia, Koreia, Fransa, Olanda, Taiwan, Austria, Arabia, Nova Zelándia, Belgium, Filipina, Inglaterra, Sweden, Alemaña, Fiji, Switzerland, Swaziland, México, Bangladesh, Denmark, Afrika, Iran, no Itália.

Iha parte seluk, relasiona ba dadus estatístika ne’ebé atualiza tarde, Elias dos Santos Ferreira, klarifika DJE sempre públika dadus kada tinan, ezemplu, dadus 2018 tenke fó sai iha 2019.

“Se ita-nia dadus ne’e kompletu loos ona karik, loloos remata iha dezembru 2019, iha fevereiru 2020 bele públika ona, maibé ita Timór ne’e husu dadus ba dehan dadus laiha, entaun dada to’o jullu maka públika”, salienta.

Elias hatutan husi DJE nia haree ba dadus sira entre importasaun no esportasaun la balansu, tanba esportasaun maka menus liu.

“Ha’u fó ezemplu de’it iha 2019, (importasaun) kuaze millaun $564, ita-nia esportasaun millaun $152. Ita défisit kuaze millaun $402. Loloos ekonomia atu di’ak ne’e esportasaun tenke barak liu importasaun ou bele iha balansu, más ita-nia lae liu ne’e. Kestaun primeiru maka ita-nia produsaun lokál laiha, foos hanesan hahán bázika de’it mós ita sei importa”, Elias katak.

Notísia relevante : Tinan Kotuk Esportasaun Kafé Tun

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here