Vendedór ikan, Nelson Martins. Imajen: Felicidade Ximenes

DILI, 22 janeiru 2020 (TATOLI) – Loromatan dadeer nia matan sei dukur be dukur. Roman husi loromatan nia roman la hatudu an. Rai hakmatek be hakmatek. Maske tuku sanulu resin ona maibé loromatan roman laek. Tasi hakmatek. Anin tasi huu ho maus be maus.

Iha Avenida Luru Mata, iha dalan sikun ida iha Embaixada Malázia nia sorin ba, be dolár sa’e ba Praia dos Coqueiros (Pante Kelapa), iha dalan ninin sira ne’e, ha’u haree vendedór ambulante lubun ida hamriik tutuir malu-hamriik iha dalan-ninin hodi fa’an sira nia sasán.

Iha dalan sikun ida iha Embaixada Malázia nia sorin ba, iha tasi ibun, laloran tasi lulun-an nadodon hodi hasee tasi ibun. Ha’u hakat tuir luron ne’e hodi la’o hakbesik ba daudaun. Iha ne’ebá, ha’u haree vendedór ambulante (roda tolu) para tutuir malu hodi fa’an hela nuu-laloir. Balun seluk faan hela sira-nia ikan.

Eh, sira ida-idak fadigadu ba sira-nia atividade fa’an. Balun, sira-nia liman sira ne’e hada loos sira-nia nu’u-laloir be rai sabraut. Balun fali, bou hamutuk sira-nia ikan iha ai-kabelak rohan ida ho forma hanesan veladór ida, ne’ebé nahe ho hudi-tahan baluk ida ne’ebé matak be matak. Karik, ida ne’e mak sai atividade rutina ida husi dadeer to’o lorokra’ik, kada loron ba loron.

Ha’u hakbesik an ba vendedór fa’an ikan be fa’an iha dalan ninin (trotoar leten). Ha’u haree mane-klosan oan ida hamriik ho oin buis, hamriik dook husi hadak oan ida be ikan sira tau ba ne’e. Nia hatais faru “you can see”-bele haree, kór mutin be malahok ho kalsa badak kór azul tuan. Nia liman kabun sira ne’e nakonu ho tatoo. Iha nia hirus-matan loloos, tatoo ida hakerek ho letra lubun maibé ha’u lee la hetan. Eh, ema ne’e muturabu ida karik? Ha’u koko la’o hakbesik ba nia.

“Maun, ikan ne’e, fatin ida fa’an ba hira?”

“Eh, ha’u-nia naran la’ós “maun” maibé ha’u naran Nelson Martins,” nia dehan ho oin hanesan taa la han.

Upss! Ha’u ta’uk. Buatamak ne’e, tukang pukul ida karik? Ha’u hatán ho oin ta’uk be ta’uk. “Entaun, maun Nelson, ikan fatin ida fa’an ba hira?”

“Fatin ida faan ba $5 alin,” nia hatan ho oin midar.

“Se hanesan ne’e, kada loron ida, maun bele hetan rendimentu hira, maun Nelson?”

“Kada loron ida fa’an ikan barak maibé hetan rendimentu ki’ik. Dalaruma hetan rendimentu $20 no la hetan liu ne’e loron ida bele hetan de’it $5,” nia dehan ho la fiar an.

Nia dada iis naruk. Dalaruma, nia dehan, kada loron ida hetan rendimentu $20 ne’e laduun sufisiente hodi sustenta ninia família uma laran no kobre ninia nesesidade loro-loron nian. Razaun, nia hateten, dalaruma kada loron ida hetan de’it rendimentu $5 tanba vendedór ikan iha fatin ne’e barak no ema sosa mós sosa hadau malu de’it. Se ita isin-moris no lais, ita bele hetan ikan barak.

Ho onestu, nia haktuir, nia oferese an fa’an ikan iha dalan ninin tanba de’it tulun ninia inan-aman be otas nakaras ona, Nu’udar oan mane, nia iha responsabilidae boot hodi haree ninia inan-aman hodi hala’o negósiu ida ne’e.

“Inan-aman mós ferik-katuas ona. Idade la’o ba bebeik ona. Ha’u-nia inan-aman ne’e la serbisu. Entaun, osan fa’an ikan ne’e atu sosa sasán ba nesesidade uma laran nian hanesan hola mina, foos, no seluk tan ne’e la sufisente. Entaun, pasiénsia, ha’u tenke troka sira-nia fatin hodi fa’an ikan para loro-loron ami bele han-kona etu musan ida no modo ho ikan pedasuk ida nia sabór,” nia dehan ho oin triste.

“Ikan be maun Nelson fa’an ne’e rezultadu husi ba halo meti ka sosa-tutan husi vendedór seluk?”

Ho liman sorin halo di’ak ikan balun ne’ebé bou la kabeer no liman seluk hamoos kosar-been hodi hatán.

“Ikan sira fa’an ne’e hola tutan husi maluk vendedór sira husi Munisípiu Liquiça iha área Tibar nian. Se lae, ikan iha ne’ebá mak laiha, buka fali iha fatin seluk sosa atu hodi fa’an fali,” nia hateten.

Durante nia fa’an iha fatin refere, nia haktuir, hetan beibeik esperénsia moruk. Dalaruma ema la sosa no ikan sai dodok mesa-mesak. Dalaruma, sorte aat, Ekipa Gestão Mercado (EGM) Munisípiu Dili ne’ebé halo kontrolu dalabarak mak hadau sira-nia ikan sira ne’e ho obrigatoriumente tanba sira fa’an ikan iha dalan ninin ne’ebé Governu bandu.

“Bainhira seguransa ka Ekipa Gestão Mercado Munisípiu Dili sira mai foti ikan sira be ami fa’an, ami laiha kbiit atu kontra maibé ami halai hadau malu sorte de’it. Bainhira ami-nia sorte, lori ikan halai duni. Karik seguransa sira mai ne’e, ami triste. Tanbasá? Tanba sira foti la’ós $10 ka $20 nian de’it maibé sira fotin ikan to’o $50 ba leten. Tanba ne’e, ami triste tebes,” nia haktuir ho oin mean.

Atu labele akontese drama seguransa ka Ekipa Gestão Mercado Munisípiu Dili hadau malu ikan husi vendedór sira, Vendedór Nelson Martins sujere ba Governu Timor-Leste liuliu ministériu relevante tenke kria kondisaun fatin ka hatudu fatin seguru ba sira hodi fa’an ikan ho kontente uitoan.

“Tanba, ami fa’an iha ne’e, Ekipa Gestão Mercado Munisípiu Dili duni hela de’it ami, se bele karik Governu bele kria kondisaun fatin be seguru atu nune’e ami povu kbiit laek sira bele fa’an hodi buka moris no hatutan moris,” nia dehan ho haraik an.

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór       : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here