DILI, 17 janeiru 2020 (TATOLI)—Ministru Estadu Prezidénsia Konsellu Ministru, Hermenegildo Augusto Cabral Pereira, hateten Estadu Timor-Leste oras ne’e argumenta hela jurizdisaun hasoru kompañia internasionál Lighthouse Corporation.

Hermenegildo ‘Agio’ Pereira afirma iha públiku Lighthouse ne’e tinan barak ona problema lori Estadu Timor-Leste ba International Center for the Settlement of Investment Disputes (ICSID).

Agio haktuir, iha ICSID Estadu Timor-Leste manán %100 hosi argumentu legál hotu.

“Maibé, depois kompañia lori fali Timor-Leste ba Tribunál Doméstiku Austrália ninian (Tribunál Supremu Vitória), oras ne’e ita sei argumenta hela jurizdisaun, seidauk hotu. Posibilidade to’o (tribunál aas liu) hodi tenta took argumenta jurizdisaun. Maka ita la manán, ita tenke konfronta ona Lighthouse Corporation iha Tribunál Supremu Vitória ninian iha módul ida legalmente bolu depende ba méritu evidénsia aprezentasaun”, dehan Agio Pereira liuhosi debate jeneralidade proposta OJE 2020 loron ikus, iha plenária Parlamentu Nasionál, sesta ne’e.

Agio haktuir, kazu ne’e mosu mai hosi frakeza kontratutál no sirkunstánsia ne’ebé Governu hotu-hotu enfrenta duni.

Nia informa ba reprezentante povu sira katak kazu ne’e presiza duni finansiamentu para antesipa maski Timor-Leste halo buat hotu-hotu para evita.

Antes ne’e, Tribunál Supremu Vitória nian fó hatene kona-ba sentensa kona-ba apelu hosi Governu Timor-Leste hasoru desizaun hosi Supremu Tribunál Vitória nian iha maiu 2019.

Iha desizaun ne’e, Supremu Tribunál Vitória nian fó ba empreza Lighthouse Corporation Pty Ltd no Litghhouse Corporation IBC, direitu atu rona kazu nian hasoru Repúblika Demokrátika Timor-Leste no nia empreza eletrisidade (EDTL) iha Estadu Vitória.

Pozisaun Governu Timor-Leste nian ne’ebé fó-sai antes ne’e, afirma kazu ne’e relasaun ho eventu sira mak mosu iha Timor-Leste iha tinan 2011 no 2012, kona-ba kontratu ida mak seidauk hatene se maka loos ka sala. Kontratu kona-ba fornesimentu kombustível no jeradór sira iha Timor-Leste. Governu Timor-Leste nian fiar-an katak laiha kontratu ida mak vinkulativu ne’ebé asina tiha ona.

Tribunál Supremu hanoin katak desizaun juíz nian apropriada, naran katak Tribunál Vitória nian la’ós fatin ida-ne’ebé la adekuadu duni atu rona disputa ne’e. Tribunál Supremu halo konkluzaun katak juíz la sala iha abordájen atu fó desizaun ba kestaun ne’e, tanba ne’e rekuza permisaun ba apelu.

Timor-Leste haksesuk katak juíz halo sala iha maneira rua importante to’o hetan konkluzaun kona-ba kestaun fórum Non Conveniens (tribunál adekuadu ka lae atu julga). Tribunál Supremu la simu ida-ne’e.

Iha partikulár, Timor-Leste haksesuk katak ligasaun dusputa nian ho Vitória ne’e fraku, laiha substánsia. Kuaze laiha relasaun ho kestaun prinsipál sira.

Timor-Leste mós haksesuk katak juíz prinsipál, Almond J., karik tenke konsidera Vitória hanesan fórum foun maka klaramente la adekuadu atu rona disputa ne’e, tanba lei Timor-Leste nian relevante atu hatene se kontratu iha ka lae (kestaun ida maka mosu disputa iha kazu ne’e) no fatór seluk maka halo ligasaun entre kazu ne’e.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here