Eis Prezidente Komisaun C-PN, Fernanda Lay. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 16 janeiru 2019 (TATOLI)—Prezidente Komisaun C (trata Asuntu Finansa Públika), Deputada Maria Fernanda Lay, konsidera dívida finanseira no naun-finanseira sai problema boot ba Governu, tanba ne’e presiza halo jestaun didi’ak ba projetu impréstimu no projetu infraestrutura sira.

Deputada Bankada Parlamentár CNRT ne’e esplika, ko’alia kona-ba dívida públika iha oin rua–dívida finanseira no dívida naun-finanseira. Dívida finanseira nasaun seluk mak halo, maibé impréstimu hosi Timor-Leste nian tenke halo jestaun di’ak tanba problema iha 2018 no 2019, estrutura Governu iha implikasaun uitoan

Deputada Lay ko’alia kestaun ne’e tanba Komisaun C bainhira halo fiskalizasaun iha Munisípiu Baucau no Lautém, iha problema katak progresu iha terrenu, progresu projetu boot liu pagamentu ba kompañia no ne’e la’ós akontese de’it iha impréstimu maibé akontese mós projetu infraestrutura.

“Ida-ne’e atu hateten katak Governu halo dívida ba setór privadu ne’ebé ita fó prejuizu ba ita-nia setór privadu rasik. Aspetu impréstimu iha implikasaun boot bainhira ita hakarak atu husu tan impréstimu tanba ita-nia credit point (kredibilidade hanesan ema ne’ebé debe), ema la fiar ona ita. Ida-ne’e problema ba ita-nia futuru. Komisaun C husu atu Governu konsidera asuntu ida-ne’e ho sériu”, Deputada Lay levanta kestaun ne’e liuhosi faze diskusaun jeneralidade proposta OJE 2020 loron daruak, iha plenária Parlamentu Nasionál, kinta ne’e.

Deputada ne’e hatutan, kona-ba dívida naun-finanseira, hanesan Ministra Finansa hateten reaprópria ne’e loos, ne’e tanba nia tama iha klasifikasaun obrigasaun no kompromisu 2019 ho valór millaun $66.

“Maibé ita haree ba Konta Jerál Estadu (KJE), liuliu iha 2017, iha dívida naun-finanseira ho valór millaun $29. Maibé, ministériu lubuk halo dívida. Dívida ne’e ba manutensaun karreta iha ofisina sira. Ha’u husu ministru sira iha-ne’e se bele husu ba diresaun finansa, sei iha dívida ka lae iha 31 dezembru 2019–catering ba ita-nia enkontru sira, ba billete. Ida ne’e problema boot ba Timor-Leste. Ita bele halo dívida maibé ita tenke selu tanba ekonomia rai-laran depende ba fundu mina-rai hanesan ita hotu preokupa”, Deputada Bankada Parlamentár CNRT ne’e hateten.

Nia husu Governu tenke halo jestaun didi’ak, tanba Timor-Leste seidauk iha reseita tanba seidauk iha progresu, tanba ne’e husu investe iha infraestrutura no rekursu umanu hodi bele iha kapasidade kobre reseita.

“Dívida naun-finanseira reflete mós iha orsamentu 2020, katak Governu hakarak tau millaun $5 selu dívida eletrisidade. Lembra katak iha tinan kotuk liubá, millaun $8 ba telefone. Se osan tau ministériu maibé haluha selu telefone, haluha selu eletrisidade, haluha mós selu bee-moos, ha’u la komprende tanbasá? Sorte iha Timor Telecom ita iha asaun (saham) %21”, Prezidente Komisaun C ne’e salienta.

Iha proposta orsamentu 2020, fundu impréstimu hamutuk millaun $73.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here