Prezidente Asosiasaun Institute of Education (IE), António Guterres. Imajen Tatoli/Evaristo Soares Martins

DILI, 13 janeiru 2020 (TATOLI)—Institute of Education (IE) prodús ona ema na’in-1750. Institutu ne’e eziste ho misaun prinsipál atu partisipa iha prosesu dezenvolvimentu nasionál iha setór edukasaun naun formál.

Institutu refere estabelesidu iha 15 fevereiru 2016. Fulan oin selebra aniversáriu ba datoluk.

Vizaun mak lalenok ba edukasaun, tanba hanesan voluntarizmu, naun lukrutivu, ne’ebé harii hosi timoroan na’in-10.

Prezidente Asosiasaun Institute of Education, António Guterres, hateten Institute Of Education eziste, tanba hafoin independénsia nota katak Timor-Leste presiza investe iha rekursu umanu, liuliu iha setór edukasaun naun formál.

“IE eziste sai lalenok ba edukasaun, haforsa rekursu umanu liuhosi edukasaun naun formál no kapasita joven sira sai ema ne’ebé hatene kria serbisu rasik ba an rasik. Ita-nia objetivu oinsá mak atubele konkore iha setór edukasaun naun formál atu halibur joven dezempregu. Dezde 2016 to’o agora, iha ona antigu alunu hamutuk na’in-1750”, nia dehan ba Agência TATOLI, iha Mandarin, Dili, segunda ne’e.

António esplika, Institutu Edukasaun ne’e oferese formasaun administrasaun, língua ingléza, portugeza, siénsia informátika no iha tinan 2019 estabelese tan lian Koreia.

Institutu refere iha tipu formasaun oin tolu. Programa ba fulan tolu, fulan neen no tinan ida. Fulan tolu mak formasaun língua ingleza, portugeza no siénsia informátika. Fulan neen mak office secretary and administration and office management (administrasaun), tinan ida maka siénsia governamentál. Institutu ne’e ninia sanak iha ona Venilale, Uatucarbau no Uatulari. Institutu refere sei aplika mós formasaun jestaun informátika no tinan ida tomak selu de’it $30.

Nune’e mós joven sira ne’ebé kursu iha iha institutu ne’e bele aprende lideransa, institute konvida membru Governu sira sai oradór. Formadór hamutuk ema na’in-14, balun lisensiadu hosi rai-li’ur no rai-laran.

Formadór hirak ne’e mai hosi lisensiadu hosi UNTL, UNDIL, formadór balun hetan formasaun hosi Kediri, balun mai hosi SOLS no Institutu Superiór Cristal.

Prezidente Asosiasaun ne’e dehan, kursu ne’e prioridade oferese ba joven sira ne’ebé dezempregu, daruak mak labarik sira ramata sekundária ne’ebé la konsege kontinua sira-nia estudu iha nível universidade.

Institutu ne’e mós halo akordu ho Pare, Kediri, Indonézia kona-ba formasaun ba pramugária no PT Mandiri, Jakarta, ne’e kona-ba marketing.

“Lisensiadu sira barak mak gradua, la serbisu, halimar de’it, barak mak mai tuir formasaun iha ne’e ita fó kapasitasaun, tanba formasaun ne’e ho karáter la’ós forma ema maibé ita mós forma ema-nia atitude, ema-nia karáter ne’e liuhosi morál, kapasitasaun ba lideransa. Ne’e kada semana ita halo beibeik. Ami oferese mós formasaun espirituál”, António haktuir.

Nia dehan, kursu hosi Institute of Education ne’e pursentu 65 gratuita. Semana oin joven na’in-635 sei tuir formasaun gratuita iha Eskola Sérgio Viera de Mello, Becora.

“Ami hasoru dezafiu lubuk ida, liuliu atu kria kondisaun ba joven sira, maibé tanba ami na’in-10 hamutuk harii asosiasaun ida-ne’e maioria joven de’it mai ho espíritu nasionalizmu. Tanba ita haree katak edukasaun ne’e la’ós de’it formál, maibé naun formál ba setór formasaun profisionál ne’e importante liu”, Prezidente Asoiasaun IE ne’e hateten.

Institute of Education legalizadu hosi Ministériu Justisa (MJ) no hetan ona akreditasaun hosi Sekretaria Estadu Formasaun Profisionál no Empregu (SEPFOPE) liuhosi Institutu Nasionál Dezenvolvimentu Mão de Obra (INDIMO). Nune’e mós sai ona membru permanente Fórum Organizanasaun Naun Governamentál Timor-Leste (FONGTIL).

Prezidente Asosiasaun Institute of Education ne’e afirma, ba futuru institutu ne’e hakarak sai sentru exelente ida.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here