Ministru Agrikultura no Peskas, Joaquim José Gusmão dos Reis Martins. Imajen/Egas Cristovão.

DILI, 13 janeiru 2020 (TATOLI) – Ministru Agrikultura no Peska, Joaquim José Gusmão dos Reis Martins, hateten Ai-kameli iha valór ekonómiku aas tebes, tanba ne’e Governu liuhusi Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) halo expansaun  iha fatin sira ne’ebé maka identifikadu.

“Ai-kameli ne’e, ai ida ne’ebé ninia valór ekonómiku aas tebetebes no Ai-kameli Timór ninian identifikadu hanesan uns dos melhores Ai-kameli iha mundu ne’ebé bele prodús ba mina (morin) no nia moris ne’ebé maka folin di’ak tebetebes”, Joaquim hatete iha Ministériu Finansa, Aitarak-laran, ohin.

Governante ne’e dehan MAP liuliu Diresaun Nasionál Floresta tenta expande tan floresta nian depois hamutuk ho komunidade bele komesa ona kuda Ai-kameli, nune’e iha 2025 bele sai rendimentu ekonómiku Timór nian ne’ebé boot.

Munisípiu ne’ebé poténsia makaas liu ba Sándalu maka iha Covalima no Bobonaro, Postu Administrativu Atabae, suku Aidaba-Leten.

“Ita seidauk esporta Ai-kameli, agora foin halo kultivasaun no previzaun tinan hirak mai bele halo produsaun no hetan rendimentu”, katak.

Diresaun Jerál Floresta Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) dezenvolve Ai-kameli hodi kuda ona iha rai ektare hamutuk 200 iha fatin sira ne’ebé identifikadu.

“Ami mós dezenvolve iha Manduki-Atabae ne’ebá ektare 150 ba kuda Ai-kameli”, Diretór Nasionál Konservasaun Floresta MAP, João Antalmo, ba TATOLI iha Kaikoli, kuarta (13/03/2019)

Diretór Nasionál ne’e afirma diresaun kuda Ai-kameli dezde 2004 iha Tilomar-Suai iha ektare 6 no daudaun ne’e foti fali nia fini hodi dezenvolve fali iha fatin seluk.

“Iha Manduki ita foin kuda iha 2017, ne’ebé ai sira boot ona balu metru ida, rua depois ita kuda iha Hatudu (Ainaru), Liquicá mas ne’e ho eskala ne’ebé ki’ik, só boot ne’e maka Manduki”, nia relata.

João Antalmo hatete tuir sira-nia haree katak aban-bainrua Ai-kameli ne’e fó rendimentu ba país, tanba nia folin iha merkadu kilo ida dólar 80, nune’e nia presu liu ona Mina-rai barríl ida pur volta dólar 50 ka 60 (depende ba merkadu).

“Agora, se Ai-kameli kilo ida maka $50 entaun hun ida maka iha ne’e ita kalkula de’it bele hetan rihun rua ka tolu hanesan ne’e, se aban-bainrua ita dezenvolve barak liután, ita bele hetan rendimentu sira ne’e”.

Sobre Sándalu ne’e mós, iha Sestu Governu Konstitusionál liuhusi reuniaun Konsellu Ministrus hili ona 13 janeiru nu’udar Loron Nasionál Ai-kameli no Floresta nian, ho objetivu atu fó atensaun liu ba knaar sentrál floresta nian iha manutensaun ba ambiente ida ne’ebé saudavel, iha konservasaun diversidade balada no ai-horis sira-nian, no iha dezenvolvimentu ekonómiku. Liuliu ba ai-kameli, rekoñese ona hanesan ai-horis emblemátika ne’ebé ho valór nasionál nian.

Notísia relevante : MAP Lansa Ona Livru Produsaun Ai-Kameli

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here