EBF Aiasa, Balibo, Bobonaro, ne'ebé anin sobu, foin lalais ne'e. Imajen/António Gonçalves

DILI, 03 janeiru 2020 (TATOLI) – Pontu Vokál Emerjénsia Eskolár Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD), Ramiro Pereira katak iha périodu 2019 Dirasaun Nasionál Asaun Sosiál Eskolár (DNASE) MEJD rejista eskola Ensinu Báziku (EB) hamutuk 18 mak afetadu husi dezastre naturál.

Tan ne’e, nia hatutan, DNASE sei apoiu materiál konstrusaun ba eskola sira atu hadi’a fila fali hodi apoiu prosesu aprendizajen atu kontinua la’o ba oin. Materiál sira, tuir planu sei distribui ba eskola sira kuandu dadus detalladu iha ona DNASE nia liman. Tanba oras ne’e dadaun totál númeru eskola ne’ebé afetadu ba dezastre ne’e konsidera sei provizóriu.

“Ita sei konsidera dadus sira ne’e sei provizóriu hela tanba foin mak informasaun. Ita hein kuandu parte responsável eskola sira aprezenta ona relatóriu depois ita sei tun ba verifika mak foin bele hatene dadus sira ne’e mantein ka aumenta,” dehan Pontu Vokál Emerjénsia Eskolár, Ramiro Pereira, ba Agência TATOLI iha edifísiu MEJD Vila Verde, ohin.

Nia dehan, esperiénsia hatudu ona iha 2018 katak uainhira DNASE simu dadus eskola Ensinu Baziku 81 afetadu ba dezastre. Depois kuandu tun halo verifikasaun, númeru ne’e sa’e ba eskola 100. Tanba ne’e mak dadus ne’e dirasaun nafatin konsidera maibé presiza hein tan tanba foin ema hotu foin mak festeja natal no tinan foun.

Nia informa, agora iha 2019 nian ne’e dirasaun simu ona kuaze eskola iha Munisipiu Ermera mak afeta maka’as liu ba dezastre naturál ne’e maske nune’e parte DNASE rasik la fó dadus detalladu eskola EB hira mak efetadu.

Maibé, tuir Raimiro, bainhira númeru sira fiksu ona sira sei utiliza materiál konstrusaun husi 2019 nian tanba 2020 nian foin mak tama iha planu.

“Agora iha armajen DNASE nian materiál foin mak tama iha dezembru 2019 nian. Ida ne’e materiál anteriór nian maibé ita sei uza tanba 2020 nian ita seidauk sosa,” nia informa.

Responsável ne’e dehan, tuir planu 2020 ne’e orsamentu ne’ebé prevee ona ho montante $40.000, ne’ebé la sees husi orsamentu anteriór nian, atu nune’e bele sosa tan kalen, ai no pregu. Tanba kalen ne’ebé agora iha hamutuk 2.900 follas ne’e tuir estimasaun ne’e sei menus.

Eis-Xefe Departamentu Saúde no Desportu ne’e deklara, kada eskola ida ne’ebé halo estimasaun husi parte kakuluk de’it tenke han kalen hamutuk tahan 350. Ida ne’e, tuir nia, seidauk konta ai no bloku kuandu eskola ne’e rahun.

Entaun, nia hateten, DNASE iha nafatin planu atu aumenta tan materiál sira ne’e tanba laiha ema ida mak bele imajina dezastre naturál ne’e ninia implikasaun.

Tuir nia, DNASE iha obrigasaun atu responde imediatamente ba problema sira ne’e tanba haree ba futuru oan sira nian. Ne’eduni husi esforsu sira ne’e hotu parte dirasaun halo konsultasaun ho inan-aman husi estudante sira atu bele apoiu ho másimu tanba dirasaun rasik laiha osan atu halo mão de obra ka kontratu ema atu reabilita eskola sira ne’e.

“Ita ko’alia ho inan-aman sira no sira prontu hadi’a entaun ita distribui de’it materiál depois ho voluntariamente inan-aman sira oferese sira-nia tempu,” nia hateten.

Entertantu, nia informa, husi dadus tinan 2018 nian tuir Ramiro Pereira katak númeru eskola EB ne’ebé afeta dezastre naturál aas liu mak iha tinan 2019.

Maibe, nia haklaken, tanba dirasaun husu apoiu ba parseiru sira hanesan Plan internasional, UNICEF no Word Vision konsege rezolve problema hirak ne’e.

Jornalista : Tomê Amado

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here