Negosiante manu lokál iha Komoro, Dili. Imajen/ Florencio Miranda Ximenes.

DILI, 25 dezembru 2019 (TATOLI) –  Manu lokál ka manu Timór folin iha merkadu tanba sai nu’udar konstume abitante  Timor-Leste atu prepara ba han hamutuk ho família sira  iha selebrasaun Natál 2019.

“Ami fa’an manu Timór no manu buras, maibé ema sosa barak mak manu Timór”, Negosiante manu lokál, António da Costa, afirma ba TATOLI iha Komoro-Dili, ohin.

António dehan fa’an manu hahú husi 22 to’o 25 dezembru ne’e, konsumidór sosa barak manu lokál atu festeza hamutuk ho família sira iha festa Natál ne’e.

“Ha’u faan manu hahú husi ki’ik ho folin dólar 8 to’o boot sira ne’e folin dólar 30 no ba manu buras ne’e ami faan dólar 11″, katak.

Vendedór manu ne’e dehan iha loron boot ne’e kada loron bele hetan redimentu $100 to’o $200, tanba ema barak mak hakarak hola. “Ha’u baibain fa’an, maibé ema la sosa, agora ne’e ema sosa barak”, relata.

Negosiante manu buras ka broiler,  Felizberta Maria, informa iha loron boot ne’e sira hetan redimentu tanba ema hola barak.

“Ha’u faan manu broiler ne’ebé kada loron bele hetan redimentu $50 to’o $100″, nia hatete ho kontente.

Nune’e, komersiante sira ne’e rekomenda ba Governu atu kria kondisaun ba sira liuliu fatin ba fa’an manu lokál no buars iha kada merkadu iha kapitál Dili, atu sira bele buka osan hodi nesesita moris loroloron nian.

Entretantu, ngosiante nuu no katupa, Martinha Marques, salienta iha loron Natál ne’e nuu no kaputa ema sosa barak tanba atu ba tein hodi han hamutuk ho família sira.

“Ha’u nia nuu ne’e fa’an sentavu 50 no kaputa kesi hamutuk 10 ho folin dólar, ne’ebé ami fa’an ida ne’e mak hodi sustenta moris loroloron nian”, nia dehan.

Entretantu, polítika Ministériu Agrikultura e Peska (MAP) hahú  enkoraja emprezáriu lokál sira bele importa manu rasa husi nasaun Indonézia atu hakiak, nune’e bele halo kompetisaun iha merkadu.

Nune’e, iha fevreiru 2018, Governu Timor-Leste halo ona akordu ida ho Indonézia  atu fasilita emprezariu lokál sira bele halo importasaun manu moris husi nasaun Indonézia mai dezenvolve iha rai-laran hodi responde ba nesesidade merkadu.

Iha 2004, Governu hasai ona diploma ministeriál ida hodi taka importasaun manu husi Indonézia mai rai-laran, tanba momentu ne’ebá akontese gripe manu (flu burung) ne’ebé fó  ameasa tebes ba vida ema nian, mas Governu deside loke fali tanba liuhusi rezultadu  analiza risku ne’ebé halo iha Indonézia hatudu sira (Indonézia) nia kontrolu no atuasaun ba iha bio-seguransa di’ak tebes.

Nune’e iha 2018, Governu asina ona kontratu ho kompañia Carom Pokpan, Indonézia atu hatama manu rasa mai iha Timor-Leste

Polítika Governu importa manu husi Indonézia tanba manu lokál ka Timór nia kreximentu kleur liu, entaun nia benefísiu ba iha ekonomia ba abitante ladún no atu redús sidadaun  konsume ayam potong. Enkuantu, Governu mós prontu fó asisténsia ba emprezáriu, grupu  komunidade sira ne’ebé hakarak hakiak manu lokál.

Jornalista : Florencio Miranda Ximenes
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here