Kakuluk EBC Nú. 13 Uatucarbau inkondisaun (kuak) hanesan imajen ne'e hatudu. Imaj en Tatoli/Hortençio Sanchez

UATUCARBAU, 23 dezembru 2019 (TATOLI)–Diretór Ensinu Báziku Sentrál (EBC-sigla Portugés) Nú. 13 Uatucarbau, Alberto Fernandes, hateten kondisaun eskola EBC daudaun ne’e maioria aat hodi difikulta estudante sira-nia aprendizajen iha tempu udan.

“EBC 13 Uatucarbau ne’e nia kondisaun agora daudaun aat. Komesa hosi sentrál to’o iha filiál maioria aat hotu,  entaun difikulta tebes ba estudante sira iha tempu udan,” Alberto ba Agéncia Tatoli iha nia hela fatin, Postu Administrativu Uatucarbau, Munisípiu Viqueque, segunda ne’e.

Nia haktuir, antes ne’e, sira-nia parte halo ona proposta no planu ba Governu Sentrál no Munísipal maibé laiha solusaun to’o ohin loron.

Kakuluk EBC  Nú. 13 Uatucarbau inkondisaun (kuak) hanesan imajen ne’e hatudu. Imajen Tatoli/Hortençio Sanchez

“Problema hirak-ne’e ami halo tiha ona planu dezenvolvimentu integradu entre Postu Administrativu hotu-hotu. Ne’ebé, ami-nia eskola sentrál ne’e tau tiha ba iha primeiru prioridade maibé nia implementasaun mak laiha to’o ohin loron. Enatun, iha sentral ne’e sala ne’ebé di’ak iha neen de’it. Afinál, ami presiza tan sala sanulu resin lima tan inklui sala enkontru,” nia dehan.

Tanba ne’e, tuir nia, janeiru tinan oin eskola refere sei hasoru difikuldade boot tanba tempu udan alunu sira sei la tuir prosesu aprendizajen ho di’ak.

“Janeiru agora ne’e ami sei hasoru difikuldade boot tanba udan komesa monu rai ona. Sala ba alunu sira la másimu entaun alunu sira barak mak sei la tuir aprendizajen ho di’ak. Ami tenke haruka sira fila sedu tanba udan been turu maka’as. Sala ne’ebé ladi’ak ne’e kompostu hosi uma tolu. Ita atu sa’e ba troka kalén maibé ai sira iha uma kakuluk ne’e dodok hotu entaun ami labele halo buat ida,” nia haklaken.

Imajen EBC Nú. 13 Uatucarbau. Imajen Tatoli/Hortençio Sanchez

Diretór ne’e haktuir, eskola ne’e harii iha tempu okupasaun Indonézia iha tinan 1983 to’o ohin loron, tan ne’e presiza hetan reabelitassun.

“Eskola ne’e harii kedas iha 1983. To’o ohin loron liu tinan 30 ona. Entaun, ami presiza atu hadi’a duni. Foin lalais anin no udan rezulta uma monu hanehan tiha komputadór balun. Ami aumenta tan de’it kalén tahan ualu ida hanesan ne’e hodi aguenta fó mahon. Ha’u-nia fatin de’it mós laiha, ne’ebé ami uza lisuk de’it sala Gabinete Apoiu Tékniku (GAT) ninian hodi halo serbisu hotu-hotu,” nia subliña.

Alberto informa, mobiliáriu ba alunu sira daudaun ne’e sufisiente ona hodi hala’o prosesu aprendizajen. Kada sala aula alunu mínimu ema na’in 30 no másimu ema na’in 45 ba leten tanba sala la sufisiente.

Entretantu, EBC 13 Uatucarbau ho nia filiál hamutuk tolu mak hanesan Irabin de Baixo, Baulale no Irabere.

Entretantu, iha Primeiru Governu Konstitusionál no Kuartu Governu Konstitusionál, haruka ona tékniku balun mai haree hodi sukat eskola refere maibé rezultadu laiha to’o ohin loron.

Nia kontinua husu ba Governu liuliu Ministériu Edukasaun atu haree ba kondisaun ne’ebé eskola Uatucarbau hasoru daudaun.

Jornalista: Hortençio Sanchez

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here