Bee manas Marobo. Imajen: António Gonçalves

DILI, 11 dezembru 2019 (TATOLI)—Karreta no motor be halai tutuir malu, hanesan fehuk-midar nia dikin be nani tuir luron be nahe-an iha Semitériu Santa Cruz Maliana nia oin. Hateke tuir luron be naruk, hateke sa’e haree hetan de’it mak lalehan nia kakuluk. Luron ne’e, nani tuir rai-lolon Suku Lahomea hanesan samea dolar kle´uk ba-mai. Tuur iha karreta laran, ha’u sente ekipa TATOLI,IP hanesan sama hela odan “lalehan” nia oan sira atu ba rai “lalehan”.

Bainhira mak bele sa’e to’o odan “lalehan” ne’e nia tutun? Sa’e no sa’e, sa’e tuir rai-lolon naruk ne’e, halo karreta no motor sira halai tutuir malu hanesan sama hela odan “lalehan” nian tanba luron nia ku´ak sira ne’e forma-an nanesan odan nia oan sira, be karreta no motor sira ne’e sama atu bele to’o lalais iha “lalehan” Marobo nia kadunan.

Husi sama odan (eskada) “lalehan” be nani tuir rai-lolon sira ne’e, mak matan ne’e bele haree Suku Galusapulu, Suku Halimesak, Suku Odomau, no Suku Oe-Lau nia paisajen be furak. Suku hirak ne’e, hamriik hanesan feto virjen ida ne’ebé orna-an ho ai-horis no ai-hun sira be matak no buras. Iha dalan ninin sira, ha’u haree foho-fatuk sira be hamriik haksumik an iha ai-horis sira-nia leet. Mutin. Nabilan hanesan estátua natureza ida-nian be hamriik monok.

Bainhira sama odan “lalehan” nian no to’o iha Suku Odomau, matan ne’e haree-hetan Foho Odomau be toba hanesan Rinoseronte (badak) ida hoku hela iha bee-debu nia laran ho nia ulun no dikur foti sa’e atu sona borus lalehan. Karreta ne’e dolar tan ba oin, iha luron ninin, matan ne’e haree-hetan inan-feton be nia otas atu nakaras ona hatudu hela drama tuku-fatuk ho martelu. Loloos ne’e, inan-feton ne’e merese tuur iha uma atu hamatan ba oan sira iha ninia moris restu be hein atu nakaras ona ne’e.

Maibé, inan-feton ne’e, sei tuur mesa-mesak iha luron ninin, iha ai-laran fuik, hodi hatudu drama tuku-fatuk ho ninia kbiit nia restu be sei bele halo nia atu dada iis. Maske loromatan nia oin namlaek ona, maibé tanba tuku-fatuk ho martelu be ho forsa ua’in, lori inan-feton ne’e tenke hamoos no hisik kosar-ween daladala ho oin mean be mean. Inteeresante tebes! Koko foti ain la’o hakbesik ba inan-feton ne’e. Hanesan natureza ho inan-feton ne’e sai ida de’it ona, ami tuur hodi  hatutan no homan lia[fuan] husi fuan ba fuan.

“Oan ha’u kolen loos. Ha’u kosar makaas tanba tuku fatuk ne’e todan. Maibé oan sira-nia eskola no nesesidade uma laran nian, obriga ha’u tenke halo serbisu hanesan mane. Ha’u sente kole loos bainhira ha’u tuku fatuk ne’ebé to’os tebes. Ha’u forsa laek maibé ha’u serbisu hodi bele hetan osan. Se ha’u la kolen, ha’u mós labele hetan doit-metan [osan] oan ruma,” dehan inan-feton, Rosalia Prisca, ba Ajénsia TATOLI liuhusi dadalia, sesta (06/12/2019).

Husi homan tutan liafuan ba malu ne’e, matan ne’e bele kaer-toman inan-feton be mai husi Aldeia Ana-Hun, Suku odomau, Postu Administrativu Maliana, Munisípiu Bobonaro, ne’e nia oin be hariis ho kosar-ween. Iha ninia oin nia kulit sira be namkurut ona, ha’u fihir, nanesan fó hatudu hela oin naburut be ninia kulit nia dalas sira ne’e habahat (mengukir) triste be triste.

“Dalaruma ha’u hanoin ho triste. Maibé, ida ne’e mak moris. Se ha’u la serbisu hanesan ne’e, ha’u mós sei la hetan osan. Nune’e mak ha’u mós esforsu-an hanesan inan sira seluk, atu ha’u bele sustenta moris loro-loron nian,” dehan inan-feton Rosalia ne’ebé loro-loron tuku fatuk hahú husi tuku 07.00 dadeer to’o lorokraik ne’e ho oin-midar. “Uluk, karada ida ho folin $1.50 de’it maibé agora presu sa’e to’o $80 no $90. Ema sira ne’ebé sosa mak mai husi Balibo no Cailaco.”

La’ós ona sai segredu! Maske dalaruma nia laen-kaben tulun nia hodi tuku fatuk maibé inan-feton ne’e hadomi tebes nia knaar tuku fatuk hanesan profisaun ida. Inan-feton ne’e halo serbisu todan tanba nia serbisu ho “domin” ida-nia kbiit. Intensaun ida de’it! Hakarak atu sustenta família uma-laran no dudu oan sira ba eskola atu sai ema hanesan ema.

Hakat sees husi akontesimentu ne’e, hakat ho esperansa hodi hakat tuir no sae tan odan “lalehan” be nahe-an iha Suku Odomau nia hirus-matan loloos ne’e. Iha laletek ida-nia leten, ami deside deskansa hodi hola anin be huu buras. Matan ne’e hateke no fihir tan ba Foho Odomau. Foho Odomau be ohin nia forma hanesan Rinoseronte (badak) ne’e, muda ninia forma sai hanesan liurai feto bonita ida ne’ebé toba latan iha rai, nia oin doku ba rai ho nia fuuk taka netik nia oin. Bonita. Dalaruma, ne’e akontese tanba ha’u hamriik iha anglu ne’ebé diferente.

Ah, karik ida ne’e mitos ida? Mitos eh lae, realidade ida ne’e mak ha’u-nia matan ne’e bele kaptura. Hamriik dada iis horon hela anin be huu buras, ha’u hateke hikas ba luron ida nia sikun, labarik mane lubun ida la’o no kanta tutuir dalan. Sira la’o hakbesik mai ami, ho haraik-an no ho domin tomak, sira hasee ami ho dalen ida nu’udar ema ne’ebé iha “fuan” atu fó “fuan” ba ema foun sira ne’ebé tama iha sira-nia suku ne’e.

“Boaterde maun no mana sira,” labarik mane sira ne’e hakru´uk kumprimenta ami ho lian ida, maske ema ida la komanda sira. “Boa tarde alin sira. Imi di’ak ka lae?” “Ami di’ak.” “Imi atu ba ne’ebé?” “Ami atu ba sorin ne’ebá, hodi tuir dutrina atu simu primeiru komuniaun.” “Di’ak alin sira.” No, husik anin huu liu, labarik sira ne’e mós hakat ho kuidadu hodi la’o ba oin nafatin.

Kmanek tebes duni! Sei hamriik nafatin iha fatin be hanesan, hafuhu hela labarik sira ne’e nia hakat husi kotuk, ups, tekir-tekir rona tan labarik mane sira-nia lian hananu mosu husi ami-nia kotuk. Sira ne’e sé tan? Matan ne’e, tuda matan hateke ba lian ne’e nia hun (kotuk), eh, labarik mane na’in tolu la’o ho haksolok hodi hananu tutuir dalan. Karik, tanba sira la’ós mesak entaun sira tenke kanta tutuir dalan?

“Bo atarde mana no maun sira,” sira kumprimenta ami ho hakru´uk hanesan sira-nia ulun atu rei rai sala-sala. “Boa tarde alin sira. Imi atu ba ne’ebé,” ami hatán ho husu lia hahusuk. “Ami atu ba sorin, atu tuir dutrina.” Ibun ne’e muta sai lia hahusuk, “Imi hatene reza ka lae, alin sira?” Labarik na’in tolu ne’e hatan ho lian ida, “Ami hatene reza” ho fiar-an.

Só, liafuan resposta be suli husi sira-nia ibun ne’e, hetok, halo ha’u-nia laran makili no kuriozu hodi sadik sira. “Entaun, imi halo took TANBA SINÁL…” Labarik na’in tolu ne’e hamriik firme iha ami-nia oin. Sira-nia liman-karuk ta’u iha sira-nia hirus-matan. Komu tiha sira-nia liman-kuana, foti sa’e ho neineik, sira-nia limanfuan-inan (boot) ne’e hahú pinta “krúz” iha sira-nia reen-toos ba. Sira reza, “Tanba sinál santa krús..” foin mak reza to’o klaran, eh, jornalista Rita Almeida no Rafy Belo be hamriik iha ha’u-nia sorin hahú hamnasa hahaek.

Maske lian hamnasa semo aas be aas maibé labarik na’in tolu ne’e taka-matan hodi reza ba  nafatin “…Nai Maromak, hasai ami ata, husi buat aat hotu. Hodi padre, hodi filho, hodi espiritu santu sira-nia naran, amen!” Labarik na’in tolu ne’e kumpri orden, sira hamriik firme hodi reza to’o nia rohan. Ha’u admira! Ha’u lakoi atu hamnasa tanba ha’u respeita labarik sira sira nu’udar labarik ne’ebé sei tanan (polos) iha sira-nia hanoin no hahalok, ne’ebé ita haruka sira halo, sira halo daudaun.

Bainhira reza to’o ona nia rohan, ho neon no laran tomak, ha’u hameno liafuan kmanek ba labarik na’in tolu, “Dekór orasaun didi’ak para imi bele simu primeira komuniaun.” Sira hatán, “Obrigado ua’in maun no mana sira.” “Nada, alin sira!” “Maun ho mana sira atu ba ne’ebé?” “Ami atu ba Marobo, alin!” “La’o haree dalan,” dehan labarik na’in tolu ne’e hodi hakat no la’o ba oin ho esperansa be nakonu.

Maske ha’u sente asaun ne’e simples no la vale maibé ho diálogu badak ida ne’e bele ona reprezenta labarik “BUNAK” oan sira-nia orijinalidade. Maske sira moris no hela iha foho maibé sira sei bele hatene respeita ema no hatene respeita sira-nia natureza rasik. Ho labarik sira-nia lalaok ne’e, indiretamente, fó ona lisaun ida mai ha’u katak rai Odomau ne’e rai ida be riku ba domin ne’ebé hahoris ona “BUNAK” oan sira sai ema ne’ebé moris ho simplisidade, matenek ho domin be wa’in.

Natureza ho labarik sira ne’e sai ida de’it iha moris ida-nia moris. Natureza hanorin labarik sira sai matenek hodi respeita ema seluk hanesan sira-nia an rasik. Bainhira ami sa’e tan odan “lalehan” atu ba Marobo, iha uma sira be hatuur iha dalan ninin sira ne’e, ferik-katuas no labarik eh klosan sira, halimar iha uma-nia tatis okos no hamos hela to’os uma leet atu kuda batar. La sala! Sira mós kala haree no konta tuir hela karreta no motor hira mak liu iha sira-nia uma oin ne’e.

Iha luron nia ninin sira, ha’u haree fafoho sira forma an hanesan kabubu be toba hela iha laletek ida-nia leten. Iha luron ninia, ha’u hakfodak, ha’u haree fatuk-ruin sira hatuur no forma-an iha rai-rai, atu hanesan loloos ahu-ruin sira be kuda-metin iha Sidade Baucau Kulu-Gisa. Ai-funan no ai-hun sira be hamriik iha foho lolon sira ne’e, lolo nia sanak, hanesan atu fó hakru´uk hodi simu ami ho neon tomak. Ai-tahan sira be anin huu bosok, hasee ami hodi bidu ho haksolok.

Hakmatek! Ekipa TATOLI,IP hakmatek uit (deskansa) iha laletek ida iha Suku Oe-Leu hodi horon netik anin foho nia iis. Hamriik, ami fihir ba luron sanak ida ba Bobonaro no sanak seluk ba Marobo ne’e, iha labarik lubun ida mak kuru-bee no dudu hela gerobak. Afinál, rai ne’e matak no buras hela maibé sei kuran ba bee-moos. Bruurrr..! Anin-foho be huu malirin, ha’u sente, hanesan ha’u hamriik hela iha laletek Larigutu (Ossu, Viqueque) be malirin no malirin.

Malirin nani rabat to’o iha ruin sira, halo ami book-an no hahú dolar tuir luron sanak ida atu ba Marobo ne’e. Liuhusi luron ne’e, ekipa TATOLI,IP la’ós sa’e odan “lalehan” maibé agora tenke tun tuir odan “lalehan” hodi ba haree rai “lalehan” Marobo nia oin be bonita. Eh, ho fuan haksolok, hanoin atu ba tebes Bee-Manas Marobo ona maibé haliis fali ba liman-kuana hodi bele hola hakmatek ida iha Suku Atu-Aben.

Iha edifisiu Suku Atu-Aben nia oin loloos, bee-matan orijinál ida nafurin sai iha ai-hun boboot nia okos ba. Iha ne’ebá, matadalan Eugenio Pereira hein no hamriik ona iha dalan hodi hein ami. Nia hakbesik mai ami hodi dehan, “Antes atu sa’e ba leten, iha dalan nia odamatan ne’e buti klakson halo lian. Ida ne’e hanesan husu lisensa para atu liu ba leten”. Rona ida ne’e, jornalista Rita Almeida be tuur iha karreta oin, hanesan lia-na’in hodi hamulak, “Lisensa avó sira, fó dalan para ita-nia beoan sira liu lai”.

Ami liu no karreta sa’e tuir odan “lalehan” iha rai lolon naruk ne’e, hodi bele hada’u fatin atu deskansa ne’ebé matadalan prepara ona. Iha fatin ne’e, uma lulik Bere-Ubun hatuur iha laletek ida-nia leten. Semitériu ida iha kedas uma-lisan ne’e nia hun. Iha knua Hoeteten no uma-lisan Bere-Ubun ne’e mak ekipa TATOLI,IP nia fatin atu kasu kolen [deskansa].

Fatin ida, fatin hakmatek be lulik. Matak. Malirin. Buras. Hanesan loloos, ami hela iha “lalehan” ida-nia kadunan [tutun]. Anin huu buras. Foho no ai-horis sira hakmatek. Aihoris sira hasee ami iha monok ida-nia laran. Iha fatin ne’e, uma-adat ida ho forma hanesan sumbrellu ida harii metin. Iha ume ne’e nia leet, uma lisan (lulik) Bere-Ubun harii ho modelu uma-nia tatis rei kona hela rai.

“Nu’udar autoridade lokal, ha’u hakarak hato´o agradesimentu ua’in ba prezidente no membru TATOLI,IP ne’ebé hili fatin ida ne’e, mai ami-nia ami-nia uma knua Hoeteten, uma lisan Bere-Ubun sai fatin destinasaun ba ita boot sira atu halo retiru annual. Mai ba! Tama mai ba! Knua Hoetete sai ita-boot sira-nia knua,” dehan Xefe Suku, Januario Fernandes, hodi fó lia bem-vindu ba ekipa TATOLI,IP.

Lia-hun no lia agradesimentu to’o ona iha nia rohan. Tuir uma lisan Bere-Ubun nia lisan, bainaka sira ne’ebé foin tama mai iha knua ne’e, simu ho serimónia kahe tais. Tais kahe ona ba bainaka sira, uma na’in sei lok bua no malus atu mama malus hamutuk. Serimónia kahe tais no mama malus hanesan sinál hametin amizade no sinál agradesimentu ida hodi hametin relasaun ema-nian sai maun-alin no alin-maun.

Atu hametin liután relasaun, lia-na´in husi knua lulik ne’e fó biban ba bainaka sira hodi tama ba uma lisan Bere-Ubun, atu hasee beiala sira liuhusi vizita airin-mane no airin-feto. Kada bainaka ida-idak be tama iha uma-lulik ne’e nia laran, tama husi odamatan boot hodi soe hela doit-metan ruma iha estátua mane be prega-metin iha airin-mane nia lolon no soe doit-metan iha airin-feto be estátua feto hedi metin iha ai-riin feto ne’e nia ain ne’e. Soe tiha doit-metan, soe ain hakat neineik sai ba liur liuhusi odamatan boot seluk.

Hakat sai ba liur, loromatan mós hakat daudaun ona ba nia kadunan. Loromatan namlaek. Ho roman be mihis no mamar, roman ne’e fó alarma ba manu-fuik no manu-maus sira, ida-idak fila ba nia uman. Hakmatek, simu rai kalan be mai daudaun ho nia liras “nakukun” be mahar. Emar sira be iha Knua Hoeteten ne’e, fila hikas ba ida-idak nia knuuk. Loromatan luut nia roman, emar sira ida-idak luut nia esperansa atu moris no fó moris. Rai kalan nakukun ba daudaun.

Nu’udar ema foun no oin foun iha knua tuan ne’e, ha’u buka atu hatene kle’an liu tan, rai ne’e nia kmanek. Ha’u hamriik iha laletek be uma-lulik Bere-Ubun harii ba ne’e, ha’u homan mehi hanesan ha’u moris hela iha “lalehan” ida-nia laran. Malirin be malirin. Hakmatek be hakmatek.

Ha’u hateke ba oin, hateke ba Foho Lasaun nia hun, iha Suku Obulo (Atsabe) no área Hau-Ba (Bobonaro), ahi-oan sira lakan nabilan be nabilan. Haree be haree, fihir no fihir, ahi-oan sira ne’e lakan hanesan ahi-oan Natal nian be lakan tuir foho lolon sira ne’e sai furak nabilan. Husi dook, ha’u hateke metin, ahi-oan sira ne’e lakan piska-piska hanesan pirilampu (Bhs Indo; Kunang-kunang, Makasae=Tumemé) be semo ba mai iha foho lolon sira ne’e.

Hateke kle´ur ba ahi-oan sira be lakan hanesan pirilampu ne’e, halo matan ne’e baruk no kolen, no ha’u foti desizaun mout iha kalan nakukun nia kbiit, hodi taka-matan rabat-rabat. Rai nakukun. Neon toba dukur. Mout iha tasi-luan mehi nian be kle’an. Maibé, ha’u fiar no fiar, uma-lulik Bere-Ubun la toba dukur. Maromak mós sei la dukur. Rai Marobo, eh, rai Maromak ne’e nafatin bali no hein ami to’o rai naroman.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

1 KOMENTÁRIU

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here