Lansamentu "Livru Konsulta Populár 30 Agostu 1999" iha Parlamentu Nasionál, tersa ne'e. Imajen Tatoli/Hortençio Sanchez

DILI, 10 dezembru 2019 (TATOLI)–Livru “Konsulta Populár 30 Agostu 1999” hanesan memória ida ba jerasaun futura.

Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão Noé de Jesus da Costa Amaral, esplika livru ne’e Sekretariadu Parlamentu Nasionál mak hakerek.

Nia haktuir katak konteúdu hosi livru refere maioria hosi istória luta ba libertasaun nasionál Timor-Leste nian no prosesu Referendu 30 Agostu 1999 ne’ebé timoroan sira hotu hakat ba fatin votasaun hodi vota ba Timor-Leste nia autodeterminasaun.

“Objetivu ami-nian kona-ba hakerek livru ne’e só para bele rai hela de’it hanesan istória. Se istória mak ita la rekolla no hakerek iha livru mak sei lakon iha tempu ida. Bainhira ita hakerek iha livru ida nia sei la lakon to’o iha ne’ebé de’it sei iha,” Arão dehan iha Parlamentu Nasionál, ohin, hafoin ramata lansa livru refere.

Nia hatutan, livru ne’ebé Parlamentu Nasionál prodús mai hosi istoriadór sira-ne’ebé durante ne’e akompaña direta iha prosesu luta ba ukun rasik-an liuliu Konsulta Populár (Referendu) 1999.

“Istória sira maioria ami rekolla hosi istoriadór sira-ne’ebé partisipa diretamente prosesu Referendu 1999 nian. Iha tempu ne’ebá, ami haruka karta ba autór sira hotu maibé to’o ikus sira na’in-59 mak konsege haruka sira-nia istória mai. Hosi na’in-59 ne’e balun hosi Indonézia, Austrália, Portugál, Organizasaun Nasaun Unida no Timor-Leste rasik,” ema númeru ida iha Parlamentu ne’e esklarese.

Prezidente Parlamentu ne’e hatutan istória ema ida-idak nian, ne’ebé sira la muda. Só halo de’it tradusaun ba sira-ne’ebé hakerek ho lian Portugés, Inglés no Indonézia.

Livru ne’e, Arão informa, sira sei fahe ba autór ne’ebé hakerek istória no membru Parlamentu sira hotu no ba timoroan sira-ne’ebé iha interese atu lee.

Livru ne’e lansa direta hosi Prezidente Parlamentu Nasionál, eis Prezidente Repúblika, José Manuel Ramos Horta, membru Governu no istoriadór na’in-59 ne’ebé haruka ona sira-nia istória hodi tau iha livru refere. Pájina hosi livru refere hamutuk 171.

Jornalista: Hortençio Sanchez

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here